Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-10-01 / 2. szám - Bolla Károly: Tapasztalataim a természeti ismeretek tanításában az alapiskola 3. osztályában
— Melyik csoport tud több növényi és állati eredetű táplálékot jelsorolni? — Állítsatok össze egy egész napos étrendet, tekintettel a helyes táplálkozásra! — Soroljatok jel növényevő és húsevő állatokat! — Soroljatok jel jehér, sárga és piros virágú növényeket! Különös gondot jelent az olyan óra megszervezése, amikor az egyes csoportok asztaloknál, táblánál, mágneses táblánál és az élősarokban dolgoznak. A tanulók természetről alkotott képének kialakításában fontos szerepet kapnak a tanulmányi séták. A természetben megtartott órát megfelelő motivációnak, körültekintő előkészítésnek kell megelőznie. Hibát követünk el, ha csak csengetéskor közöljük célunkat. A tanulóknak előre ismerniük kell megfigyelésünk célját és tárgyát. A gyerekek a szabadban élénkebbek, kisebb a koncentrációképességük, e- zért a megfigyeltetésben legyünk következetesek, rendszeresek, figyelmüket irányítsuk a lényegre. A továbbiakban két tanítási óra leírását közlöm A körülöttünk levő tár_ gyak, ill. Az állatok c. tematikus egységekből: Tantárgy: Természeti ismeretek Tananyag: Az ember és a természet Oktatási és név. cél: Rámutatunk az embernek a természethez mint alapevtő környezetéhez való viszonyára. Kiemeljük, hogy a természet szolgáltatja az ember életéhez és munkájához szükséges feltételeket. Hangsúlyozzuk a természet védelmét, de figyelmet szentelünk az erkölcsi, az esztétikai és a hazafiságra nevelésnek is. Űj fogalmak: Eredeti természet, az ember által megváltoztatott természet, védett terület, védett természeti képződmény. Segédeszközök: Képek — vadon élő állatok, gazdasági növények és állatok Diapozitív — Tátrai Nemzeti Park, havasi gyopár, zerge stb. természet élő természet élettelen természet növényvilág állatvilág állat ember Ismételten hangsúlyozzuk a tényt, hogy az ember a természet szerves része. Az élő és az élettelen természet állandó változását a tanulmányi séta közben tett megfigyelésekkel bizonyítjuk. Néhány tanuló felolvassa a szorgalmi feladatként összegyűjtött természeti jelenségeket. II. A mágneses táblára elhelyezem az előre elkészített 4 cédulát, de az utolsót megfordítom: kavics jenyőja róka ??? A tanulók logikus következtetéssel megfejtik a negyedik cédula szövegét: ember. „A mai órán azt vizsgáljuk meg, milyen a kapcsolat az ember és a természet között.” 1. jeladót: Képzeljük el, hogy egy embert ásás közben betemet a föld. Mi történik? A tanulók válaszaiból levonjuk a következtetést: „Az ember nem élhet a természet nélkül. A természet biztosítja számára a levegőt, az ivóvizet, az élelmet, a napfényt, a meleget, a mozgásteret és egyéb feltételeket.” 2. jeladat: A tanulók homogén csoportokban dolgoznak. Cél: szemléltetni, hogyan aknázza ki az ember a természeti kincseket. Begyakoroljuk a „nyersanyag“ és a „termék“ fogalmak közötti kapcsolatot. A csoport: A tanulók a mágneses táblán dolgoznak. Csoportosítják és párosítják az alábbi fogalmakat (a cédulákat összekeverve kapták). 49
