Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1987-04-01 / 8. szám - Bernát-Bora-Kalász-Kollárik-Matheika: Magyarország gazdaságföldrajza (Olas Géza) / Könyvekről
éretlenség néhány jellegzetes problémája, továbbá a veszélyeztetett és állami gondozott fiatalok pályaválasztása és pályafejlődése, valamint az életpálya alakulásának néhány jellemző típusa. A könyv értékét növeli a nehezen hozzáférhető kiadványokból készült válogatás, amelyből az utóbbi évek gyakorlatában bevált pályaorientációs eljárásokat ismerhetik meg az olvasók. HADAS KATALIN BERNAT—BORA—KALÁSZ—KOLLÄRIK—MATHEIKA: Magyarország gazdaságföldrajza (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986) Ez a szakkönyv 347 oldalon tárgyalja Magyarország komplex gazdaságföldrajzi viszonyait, beleszámítva 44 dia- és kartogramot, valamint 40 különféle statisztikai táblázatot. A könyv belső borítóján két földrajzi térkép segíti a tájékozódást. A gazdaságföldrajzi jellemzés során a szerzők — helyesen és jó áttekintéssel — az ország természeti viszonyainak és adottságainak értékeléséből indulnak ki. A második fejezetben az ország népességi viszonyairól szólnak és a település sokoldalú kérdéseit taglalják. Elsősorban az ország népességének területi dinamikájára, a településhálózat és a településpolitika elemzésére összpontosítják figyelmüket. A harmadik fejezet alkotja tulajdonképpen az ismertetett munka fő részét, amely több kisebb részre tagolódik (ilyen a könnyű- és nehézipar, az élelmiszeripar, a közlekedés, az idegenforgalom, a nemzetközi kapcsolatok és végezetül a magyar gazdaság térszerkezeti sajátosságai és a változások tendenciái). Az utolsó fejezet Magyarország körzeteit jellemzi, éspedig komplex regionális földrajzi szempontból. Az ország hat nagy körzetre tagolódik. Ezek: a központi gazdasági körzet — Budapest körzetközponttal, az észak-magyarországi gazdasági körzet (Miskolc), az észak-alföldi (Debrecen), a dél-alföldi (Szeged), a dél-dunántúli (Pécs) és az észak-dunántúli gazdasági körzet (Győr) körzetközponttal. Az egyes nagy körzetek számos alkörzetre tagolódnak. Ilyenek például az észak-dunántúli gazdasági körzetben Győr vonzásterülete, a Mezőföld és Dunaújváros vonzásterülete, a Dunántúli-középhegység vonulatában elhelyezkedő ipari övezet, a balatoni üdülőövezet (északi part), a Duna menti ipari sáv, Szombathely vonzásterülete. Összefoglalva hangsúlyozzuk, hogy e munka alapproblémája a magyar társadalom és gazdaság területi szerkezetének vizsgálata, a társadalom és a területiség kölcsönhatásának, a területi jellegű folyamatoknak a feltárása. Az ismertetett szakkönyvet pozitívan kell értékelni, mert korszerű képet nyújt az ország gazdaságának területi elhelyezkedéséről és az egyes gazdasági ágazatok területi szerkezetének vizsgálatáról, rámutatva a területi különbségek kialakulásának fő okaira. A szakkönyv szövegét jól kiegészíti a mellékelt számos diagram, kartogram és statisztikai táblázat. E szakkönyvet ajánljuk mindenekelőtt földrajz szakos pedagógusainknak, a földrajz iránt érdeklődőknek, a diákoknak, de kielégíti a politikai, társadalmi- gazdasági kérdések iránt érdeklődő olvasók igényeit is. Dr. OLAS GÉZA docens, kandidátus 255
