Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Az ismeretek rendszerbe foglalásának kérdéséhez
tekinthet vissza a pedagógus. S ha már a műfaji összevetésnél tartunk, érdekes lenne az egy kis életepizódot kereken felölelő novella elemzésekor megemlíteni Boccaccio és Maupassant neve mellett Mikszáthot. De a Berzsenyi—Byron, Arany—Tennyson, Kemény —Walter Scott—Jirásek párhuzamokról, azaz partikuláris asszociációkról sem feledkezhetünk meg ... 3.2 A tananyag koordinációjának ez a méltánytalanul mellőzött eszköze, azaz az összehasonlító időrendi táblázattal való foglalkozásnak a tanítástanulás folyamatába való beépítése — véleményünk és az eddig szerzett tapasztalataink szerint — sikeresen járulhat hozzá a lokális — a partikuláris — a belső rendszerű — és a rendszerek közötti asszociációk kialakításához. A tanítványokat az adatok kikeresésével, a tananyag böngészésével cselekvésre ösztönzi, érdeklődésüket mélyíti, ismereteiket rögzíti és emlékezetükbe vési. Ugyanakkor azonban a tanulókat az ismeretek társadalmi fontosságának felismerésére (érték-) orientálja. Márpedig ez, mint ahogy ezt az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongreszsusa hangsúlyozta, korunk egyik legidőszerűbb követelménye. MÓZSI FERENC MEGJELENT A magyar neveléstörténeti irodalom 1800—1944 (Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1985) A „Tudománytár“ sorozat szerkesztője, Gazda István nagyon fontosnak tartja a magyarországi művelődéstörténet egyik legelhanyagoltabb ágát, a neveléstörténetet. Tudománytörténeti jelentőségű vállalkozás Finánczy Ernő egyetemes neveléstörténetének folyamatos megjelentetése, s igazi bibliofil ritkaságot emelt le a polcról, amikor Kiss Áron gyermekjátékokról szóló monográfiájának reprint kiadását elhatározta. Finánczy műve minden igényes magyar pedagógus érdeklődésére számot tarthat, Kiss Áron könyve a művelődéstörténeti csemegéket kedvelőket örvendezteti meg. „A magyar neveléstörténeti irodalom 1800—1944“ c. kötet — amelynek minden iskola könyvtárában ott volna a helye — mindenekelőtt azoknak szól, akiket kimondottan érdekel a nevelés múltja, a közoktatáspolitika történetének máig ható erővonalai és máig aktuális tanulságai, vagy akik saját iskolájuk, iskolatípusuk, tantárgyuk vagy kedvelt oktatási, nevelési módszerük múltjára kíváncsiak. 21
