Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-09-01 / 1. szám - Csuka Gyuláné: A fogalmazát a második osztályban / Így tanítom
Kontyos-kendös Ősz anyó Reggel-este ruhát mos, söpröget a kertben, vörös-arany falevél ripeg-ropog, zörren. csupa gőz az erdő, mosókonyha a világ a völgy mosóteknő. A természet csodálatos, ha látó szemmel nézzük. Minden évszak új gyönyörűséget nyújt. A természet ezernyi szépségével vár bennünket. Álljunk fel, hunyjuk be szemünket, és lassú, kecses kézmozdulatokkal repüljünk vissza az őszbe. Közben lassan mondjuk az őszi hónapokat: szeptember, október, november. Visszaérkeztünk, nyissuk ki a szemünket. Egy képet láttok a mágneses táblán, mit ábrázol? Esős, ködös időt és a vándormadarak gyülekezését. 2. A leírás és elbeszélés fogalmának felelevenítése Fogalmazásóránk van. Mi is a fogalmazásírás? Először címet választunk, majd anyagot gyűjtünk (szép szavakat, szóösszetételeket) versekből, szemelvényekből Ezeket azután mondatokká fűzzük vigyázva a logikai sorrendre. Kerüljük a szóismétléseket! Tudjuk, hogy mi az elbeszélés — történetek, esemény, mese elmondása, a leírás pedig tárgyak, személyek, jelenségek, állatok, növények bemutatása. 3. Elbeszélő fogalmazás felolvasása, értékelése. 4. Célkitűzés A inai órán leíró fogalmazást írunk, de előtte megfigyeléseket végzünk. Azt mondtuk, hogy ősszel a vándormadarak is gyülekeznek, készülnek a hosszú, nagy útra. Az applikációs képekből mindkét csoport kiválasztja a vándormadarakét, és halmazba rendezi. A II. csoportban a kakukk kimaradt, tehát egy- gyel kevesebb pontot kap, mint az I. csoport. 5. Anyaggyűjtés, megfigyelés, összpontosítás a) Figyeljük meg a vándormadarakat. Közülük nekünk a gólya a legkedvesebb. Róla írunk leírást, őt mutatjuk be. A biológiai lexikon szerint csőre hosszú, erős, egyenes, felfelé ívelő. Nyújtott nyakkal repül. Az applikációs képekből a gólya képe a mágneses táblára kerül. Bemutattam Török Zsófi Gólyát vár című versét. A tanulókra a verssel érzelmileg hatottam. Figyeljük meg és írjuk le a gólya külső tulajdonságait. A külső és belső tulajdonságokról az anyanyelvi órán tanultunk a szavak csoportosításakor. Ezekre a szavakra a „milyen“ kérdéssel kérdezünk. Testalkata: hosszúkás, megnyúlt, gömbölyű; Nyaka: vékony, hajlékony, hosszú; Csőre: egyenes, kemény, erős, felfelé ívelő, vérpiros, hosszú; Lába: hosszú, vékony, erős, nyurga, piros; Tollazata: fehér, fekete, acélkék, sűrű; Mozgása: méltóságteljes, nyugodt, megfontolt, könnyed, büszke, lassú, biztos; Tápláléka: béka, gyík, pocok, hal; Felépítése: fej, nyak, test, szárny, lábak; Cselekedetei: kelepel, költ, fészket rak, sétál, áll, álldogál, sétálgat, ballag, lépdel, lépeget, járkál, száll, szálldos, repül, repdes, köröz, kört ír le, röpköd, figyel, nézeget, keres, keresgél, vadászik. A gólya bemutatására mellékneveket (tulajdonságok), főneveket (testrészek) és igéket (cselekvés) használtunk. 6. Az anyeg elrendezése, a vázlat kialakítása 14