Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1986-01-01 / 5. szám - Kissling Eleonóra: A gimnázium 1. osztályában magyar nyelvből végzett hatékonysági vizsgált eredményei

terv, a tankönyv és az alkalmazott tanítási módszer az új irányelvek szerinti oktatás fő célkitűzéseinek megvalósítását, a tanulók kommunikációs képességének, oktatásának és alkotó- képességének fejlesztését;

— milyen lehetőségeket biztosít a tananyag tartalma a nevelési célok megvalósítására, a tanulók személyiségének pozitív jellegű formálására, továbbá a tantárgyközi kapcsolatok megteremtésére;

— kellően biztosítják-e a tankönyv szemléltető szövegei, feladatai és gyakorlatai a tananyag megértését és megszilárdítását;

— megfelelnek-e a módszertani kézikönyv témafeldolgozásai az oktatási elvárásoknak, és milyen lehetőségeket biztosítanak az ajánlott módszerek az oktatási célok elérésére;

— átvehető-e a tanmenetjavaslat alapján a tananyag az adott időlehetőségek keretében;

— milyen mértékben biztosítja az iskolák technikai felszerelése, szemléltetőeszközökkel való ellátottsága a tanítás eredményességét;

— hogyan viszonyulnak a pedagógusok az új irányelvek szerinti anyanyelvi oktatáshoz?

Ilyen megfigyelési szempontok alapján a tananyag jellegének és a felhasználható módszereknek az elemzésével vizsgáltuk az egyes részterületek tanítását. A leíró nyelvtan körébe tartozó tananyag tanításakor azt figyeltük, hogy a tanulók a mondattan körében tudatosítják-e azt az új szemléletmódot, miszerint a mondat a szöveg része, a mondat szerkesztésére vonatkozó szabályrendszer realizálása, létrejöttét az teszi lehetővé, hogy a nyelv tartalmazza a mondat szerkezetének, hanglejtésének szabályrendszerét. Számon tartottuk továbbá azt, hogy a helyes kommunikáció érdekében a tanulók nyelvi megnyilatkozásai milyen mértékben tükrözik a nyelvtani, nyelvhelyességi és a helyesírási

szabályok, valamint a mondatfonetikai eszközök tudatos alkalmazását.

A beszédművelés — stílus témakör keretében elsősorban a különböző beszédhelyzetekhez alkalmazkodó kifejezőkészség fejlesztésének lehetőségeit vizsgáltuk.

A fogalmazás — szerkesztés tanításakor tájékozódtunk a tanulók alapiskolában szerzett fogalmazási ismereteinek szintjéről és az év folyamán szerzett írásbeli megnyilatkozási készségük fejlődéséről. Ellenőriztük, hogy a szövegalkotással foglalkozó tananyag módszerbeli feldolgozása megfelelően fejleszti-e a tanulók logikus gondolkodását, rendszerező készségét és a fogalmazás témájához megfelelően választót stílusjegyek alkalmazásának szintjét.

A hatékonysági ellenőrzés során a megfigyelési szempontokkal összhangban az egyes részterületek letanítását követően felméréseket végeztünk, figyelemmel kísértük az óramodellek tanítását, értékeltük a tanítási órákat, a kiválasztott iskolák magyar nyelvet tanító pedagógusainak megfigyeléseiről jelentéseket kértünk, és mindezek alapján összegeztük az új irányelvek szerint végzett anyanyelvi oktatás első éves tapasztalatait.

A tanulók alapiskolában szerzett ismeretei általában közepes szintűek (a felmérések alapján az eredményességi mutató százalékban kifejezve leíró nyelvtanból 50,3 %, nyelvhelyességből 61 %, fogalmazás-szerkesztésből 56,1 százalék).

Az egyes részterületeket lezáró felmérésekből és az órákon végzett megfigyelésekből megállapíthatjuk, hogy a tanulók tudás- és készségszintje az év folyamán minden egyes részterületen jelentősen emelkedett (az egyes témakörökön belül a megoldott feladatok átlageredményei a következők: általános ismeretek a nyelvről 77 %; mondattan 72,45 %; szerkesztéstan 70,5 %].

132