Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)

1984-10-01 / 2. szám - Az oktatási-nevelési folyamat legfontosabb tényezője a pedagógus

Az oktatási-nevelési folyamat legfontosabb tényezője a pedagógus

MILAN VONDRUSKÄnak, a Cseh Szocialista Köztársaság oktatási miniszterének az országos pedagóguskonferencián elhangzott beszéde

Ebben az évben eredményesen befejezzük alapiskoláink tartalmi átépítését. Az elmúlt nyolc év bonyolult, fárasztó, úttörőmunkát megkívánó időszak volt. S az elért sikerekért köszönet jár mindazoknak a pedagógusoknak, akik a CSKP vezetésével bekapcsolódtak ebbe a munkába. A közzétett tanulmányok, a kutatások, az ellenőrzésekről beküldött jegyzőkönyvek azt bizonyítják, szükséges, hogy a pedagógusok fokozott figyelmet fordítsanak a tanulók ismereteinek megszilárdítására az olvasásban, írásban és a numerikus számolásban éppúgy, mint szocialista nevelésükre. Az oktatási minisztériumok, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok iskolaügyi szakosztályai, az ellenőrző szervek tisztában vannak azzal, hogyan lehet javítani a pedagógusközösségek irányítását. Ёрреп ezért minden tantestületnek — az iskola igazgatójával az élen — még nagyobb következetességgel, még átgondoltabban, a bírálat és az önbírálat érvényesítésével el kell érnie, hogy az alapiskola tantestületének minden tagja felelősséggel végezze munkáját. A pedagógiai közösségek és az egyes pedagógusok figyelmét elsősorban az oktatási-nevelési folyamat minősége javítására kell irányítanunk, hogy a tanulók a szükséges ismeretekre és készségekre tegyenek szert, és a megfelelő szocialista nevelésben részesüljenek. A sikereket elérni képes pedagógusközösség — az alapiskolában vagy a középiskolák bármelyik fajtájában és típusában, de az egyes munkahelyeken, termelőkollektívákban is — nem magától, egyszerre alakul ki, hanem céltudatos munka eredményeként jön létre. A minőséget fokozatosan, az igényes pedagógiai-nevelő munkában önfeláldozóan részt vevő, eszmei-politikai, szakmai és tudományos szempontból állandóan művelődő pedagógusok tudják biztosítani.

Csakis az így felkészült pedagógusok — kommunisták, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek tagjai — tudják differenciáltan, igényesen megközelíteni az egyes tanulókat úgy, hogy azok az egész tananyagot megfelelően elsajátítsák, hogy megértsék, felfogják azt, mit és miért tanulnak. S ez nagyon fontos tény oktatásügyünk tartalmi átépítése szempontjából.

A pedagógusközösség irányításában döntő szerepe van az iskola igazgatójának. Szükséges, hogy tudjon lelkesíteni, hogy minden pedagógust meg tudjon nyerni a még jobb munkára. Szuchomlinszkij, a kiváló szovjet pedagógus az igazgatóknak címezve a következőket mondta: „Ha jó igazgató akar valaki lenni, akkor elsősorban jó pedagógusnak, jó didaktának és jó nevelőnek kell lennie, mégpedig nemcsak azokkal a gyermekekkel szemben, akiket tanít, hanem minden gyermekkel szemben, akiket a szülők és a társadalom rá bízott. Ha valaki igazgató lesz és azt hiszi, hogy sikereinek titka valamilyen különleges adminisztratív képességekben rejlik, az inkább mondjon le arról az elképzelésről, hogy jó igazgató lesz.“ Az idézet találó és tanulságos a mi oktatásügyünk szempontjából is. Az adminisztratív munkával és a gazdasági gondokkal elhalmozott igazgatónak vagy igazgatóhelyettesnek sem szabad

39