Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-09-01 / 1. szám - Az oktatás fejesztésének iránya és problémái a világban / Figyelő
FIGYELŐ Az oktcrtós fejlesztésének iránya és problémái a világban Narodnoje Obrazovanyije A nemzetközi szakirodalomban széles körű vita folyik korunk jellemzőiről, s azoknak az oktatás jelenségeivel, fejlődésének irányával való összefüggéseiről. A szocializmus és a társadalmi haladás más erőinek a térnyerése, a szocialista orientáció útjára lépő és más haladó, fejlődő országok körének bővülése, a fejlett tőkés országokon belüli, háborűellenes mozgalmak erősödése, a konkurrenciaharcok fokozódása arra késztette az Amerikai Egyesült Államok által vezetett transznacionális tőkét, a katonai köröket, hogy megkíséreljék a katonai egyensúly megbontását. Mindez arra irányul, hogy a fenyegettetés érzésének a növelésével zsarolják az emberiséget, és elvonják a békés építőmunka feladataitól az anyagi és a szellemi erőket. Ezek az oktatás dinamikusabb fejlesztésének a lehetőségeit is korlátozzák. A 80-as és a 90-es években a következő általános tendenciák, ellentmondások a jellemzők: 1. az iskoláztatási ráfordítások növekedése lelassul. Szűkül az oktatás pénzügyi támogatása. Fokozódik az elit- és a tömegképzés szétválasztása, az utóbbiban erősödik a pragmatikus, meghatározott készségek fejlesztésére leszűkülő utilitarizmus, s a tudatot, magatartást manipuláló jelleg a kapitalista világban. Gazdasági elégtelenség miatt komoly akadályok tornyosulnak mind a fejlett tőkés, mind a fejlődő országok zömében az eltervezett oktatási programok megvalósításának az útjába. A szocialista országok jelentős részében is a külső és belső körülmények — így többek között a nemzetközi gazdasági, politikai és kulturális viszonyokban levő zavarok, valamint az új, intenzív gazdálkodásra való átállás az oktatásfejlesztés racionálisabb és gazdaságosabb megoldásait és az ideológiai nevelés hatékonyabbá tételét követelik. 2. A tudományos műszaki haladás is azt sürgeti, hogy az oktatásügy tartalmában és módszereiben jobban és realisztikusabban igazodjon az élet felgyorsuló változásaihoz, új követelményeihez. A kulturális és gazdasági előrehaladás nélkülözhetetlen szükségletté vált, különösen a szakképzettséget kívánó munkakörökben. A két rendszer versenye és harca kiélezi a küzdelmet a képzés-nevelés eszmeierkölcsi tartalmában. 3. Az oktatásügy továbbfejlesztésének egyik legközpontibb kérdése a képzés-nevelés tartalmi, módszerbeli, eszközbeli megújítása, korszerűsítése. Döntő jelentőségűvé válik a képzési tartalom szervesebb összhangba hozása a tudományos-műszaki haladás új eredményeivel: az általános és a szakmai művelődési törzsanyag folyamatos korszerűsítése, melyben mind nagyobb helyet foglal el a személyiségfejlesztés kognitív-kreatív-munkáltató-cselek- vő jellege, az egyén és a társadalom érdekeit összeegyeztető pályaorientálás, pályaelőkészítés. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a pedagógus felkészítése és továbbképzése, erkölcsi megbecsülésük növelése. Az oktató-nevelő folyamat optimálisé
