Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)

1985-04-01 / 8. szám - M. Ostatník: Megjegyzések az alap- és középiskolák új osztályozási rendjéhez

új, haladó, a gyermek személyiségének fejlődése és egyéni képességeinek fi­gyelembevétele szempontjából fontos megállapítások is. Ez mindenekelőtt az első osztályosok osztályozásakor (6. cikkely), valamint az 1. és a 2. osztályba járó tanulókra vonatkoztatva a felsőbb osztályba való fellépéskor (15. cikkely) tapasztalható. Az új értékelési és osztályozási rend általános ismertetése és értékelése után szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet az értékelés és osztályozás egyes elveire és szempontjaira. Koncepcionális szempontból lényeges, hogy az új értékelési és osztályozási rend az oktatási-nevelési tevékenység eredményeinek osztályozását minden iskolatípus számára, tehát az alap- és középiskolák, az esti és a levelező ta­gozatos tanulmányok számára is meghatározza. A tanulmányok fajtájától füg­gően a dokumentum meghatározza az értékelés és osztályozás specifikus fel­tételeit is (1. cikkely). Űj és lényeges momentum az osztályozás tárgyának a meghatározása. Az osztályozás tárgyát azok az eredmények képezik, amelyeket a tanuló a tanterv követelményeivel összhangban az egyes tantárgyakban elért, továbbá annak az értékelése, képes-e a tanuló az elsajátított ismereteket, készségeket és szo­kásokat konkrét szituációkban alkalmazni, valamint az, hogy tiszteletben tart­ja-e a tanuló az iskolai rendtartást (2. cikkely). Az új értékelési és osztályozási rendben lényeges, hogy a pedagógusnak az összefoglaló ismétlés során tekintettel kell lennie a tanuló korából eredő sa­játosságokra, de arra is, hogy az értékelt időszakban a tanuló valamilyen ok kiváltotta indiszponáltság miatt egy-egy esetben lehetett a megszokottnál ke­vésbé eredményes is. Az oktatási-nevelési folyamat során a tanulók eredményeinek és magavise­letének értékelésére és osztályozására kedvezően hat a megfelelő adatok ki­választása és összegyűjtése. A felsorolt nyolc módszeren, munkaformán és eszközön kívül új követelmény, hogy az ötödik osztálytól kezdve a tanulót szó­ban vagy a gyakorlati tevékenységből az osztályozott időszak folyamán lega­lább kétszer kell feleltetni; a pedagógus köteles rendszeres nyilvántartást ve­zetni a tanulók osztályzatairól. Az értékelés objektivitásának és a tantárgy tananyaga megfelelő szinten való elsajátításának biztosítása szempontjából döntő, hogy a pedagógusnak kötelessége a tanulóval közölni az elért osztály­zatot, ezenkívül rá kell mutatnia az értékelt megnyilvánulás, teljesítmény vagy alkotás pozitívumaira és hiányosságaira is (5. cikkely). Lélektani szempontból fontos momentum, hogy a tanuló egy tanítási napon csak egy olyan írásbeli dolgozatot írhat, amely 25 percnél tovább tart (6. cik­kely). Az alapelvek tartalmazzák a pedagógussal szemben támasztott fontos követelményeket is; az osztályzat megállapításakor a pedagógus a tanuló ered­ményeit köteles objektívan megítélni, az osztályozást nem befolyásolhatja sem­milyen szubjektív vélemény vagy külső hatás (6. cikkely). A tanuló végleges érdemjegyének átértékelésére a 6. cikkely értelmében a szülőnek is van bizo­nyos lehetősége. Az ide vonatkozó megállapítás így hangzik: Ha a szülőnek kételyei támadnak a tanuló végleges osztályzatának helyességével kapcsolat­ban, a tudomásulvételtől számított három napon belül kérheti az iskolaigaz­gatót, hogy a tanulót bizottság előtt feleltessék ... Az osztályozási rendben új meghatározás, hogy a különleges testnevelési oktatásban részesülő, a testne­velés alól részben felmentett vagy az orvos javaslatára bizonyos gyakorlatokat nem végző tanulót egészségi állapotára való tekintettel kell osztályozni (8. cikkely). 228 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom