Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1985-04-01 / 8. szám - M. Ostatník: Megjegyzések az alap- és középiskolák új osztályozási rendjéhez
A magaviselet osztályozását tárgyaló rész (7. cikkely) tartalmazza azokat a Kritériumokat, amelyek szerint a tanuló magaviseletét a pedagógusnak osztályoznia kell. Az érdemjegy négy fokozata a következő: 1 — kiváló, 2 — kielégítő, 3 — kevésbé kielégítő, 4 — nem kielégítő. A 8. cikkely a dicséretekkel és a tanulók más pozitív értékelésének módjaival foglalkozik. Tartalmazza a fegyelmi intézkedéseket is arra az esetre, ha a tanuló súlyos vagy kevésbé súlyos vétségek elkövetésében ismételten megszegi az iskola belső rendtartását, a szocialista együttélés elveit, a szocialista társadalom erkölcsi normáit, vagy ha zavarja a közösség tevékenységét. A magaviselet érdemjegyének lerontását rendszerint fegyelmi intézkedés előzi meg. Nevelési szempontból és a tanuló általános értékelése objektivitásának biztosítása szempontjából új momentum, hogy a tanulónak lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy a fegyelmi intézkedés előtt véleményt nyilváníthasson. Az osztályozási rend a humanizmust nemcsak hangoztatja, hanem annak megtartását konkrétan elő is írja. A humanizmus szép és konkrét példája többek között az is, hogy a középiskolai tanulmányokból kizárt tanuló tanulmányait leggyakrabban egy év múlva folytathatja attól az időtől számítva, amikor a kizárásról való döntés jogilag is érvénybe lépett, természetesen csakis abban az esetben, ha magaviseletével bizonyította javulási szándékát, és ezt munkaadója vagy az illető nemzeti bizottság is igazolja. A pedagógusok oktatási-nevelési tevékenysége szempontjából döntő a 9., 10. és a 11. cikkely, amelyek a tantárgyakban elért eredmények értékelésére és osztályozására vonatkoznak. A 9. cikkely a túlnyomórészt elméleti, a 10. cikkely a lényegében gyakorlati, a 11. cikkely pedig az inkább nevelési, művészeti -szakirányú jellegű tantárgyak osztályozását tárgyalja. A tantárgyakat az említett csoportokba tartalmuk és a tantárgyban megkövetelt tevékenység elemzése alapján soroltuk. Az osztályozási rend minden tantárgycsoport számára a tantervi követelményeknek megfelelően és az alap-, illetve a középiskolákra vonatkoztatva tartalmazza azokat az elveket, amelyek szerint a tanulót értékelni kell. Ugyanúgy mindhárom tantárgycsoport számára meghatározott az osztályozási fokozatrendszer, amely segítségével az oktatási-nevelési eredményeket osztályozzuk. Az osztályozás fokozatai formálisan mindhárom tantárgycsoportra vonatkoztatva egységesek, éspedig: 1 — kitűnő, 2 — dicséretes, 3 — jó, 4 — elégséges, 5 — elégtelen. Az egyes fokozatokat azonban a tantárgycsoport sajátságaira való tekintettel határoztuk meg. Osztályozáskor a pedagógus egy-egy tantárgyból az érdemjegyet a tanuló elméleti, gyakorlati és művészeti irányú adottságainak figyelembevétele alapján határozza meg. Az oktatás-nevelés gyakorlata magával hozza a tanulók javítóvizsgáinak a szükségszerűségét is. A javítóvizsgákat (pótvizsgákat) a tanulók bizottság (komisszió) előtt teszik (12. cikkely). Az alsó tagozat tanulói nem tesznek pótvizsgát. A felső tagozaton a következő tantárgyakból nincs pótvizsga: testnevelés, zenei nevelés, képzőművészeti nevelés, valamint a nem kötelező tantárgyakból. A középiskolákban a tanulók nem tesznek pótvizsgát testnevelésből és a nem kötelező tantárgyakból. Pszichohigiéniai szempontok miatt az alapiskola tanulói egy napon csak egy, a középiskolák tanulói két pótvizsgát tehetnek. A tanuló más esetben is vizsgázhat bizottság előtt. Például az iskolaigazgató vagy a tanfelügyelő azonnali hatállyal elrendelheti a bizottság előtti vizsgát, ha megállapítja, hogy a pedagógus megszegte az osztályozási rendet. Az osztályozási rend lehetővé teszi, hogy a kiváló tehetségű tanulók az előző osztály elvégzése nélkül lépjenek a felsőbb osztályba, ha ezt a szülők kérik, az orvos 229
