Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-10-01 / 2. szám - Szeberényi Judit: A pedagógiai kutatás problémái / Figyelő
kelése fejlesztését a gyermekeknél és az ifjaknál egyaránt. A hazai kutatásokban a tananyagban rejlő nevelési potenciál megállapítása mellett vizsgálat tárgyai a világnézet, az etikai és esztétikali alapismeretek elsajátítását célzó módszerek és formák, amelyek különösen hatékonyak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére az önművelés és az önnevelés iránt. Az alapiskola alsó tagozatos tantárgyainak integrációs vonatkozásaira M. KOMENSKÝ Az iskolaköteles cigánygyerekek személyisége a következő két alapvető síkban formálódik: a) a családban, amely szinte mintha „tehetetlen volna saját természetével szemben“, vagyis őrzi sajátos jellegét, szociális konfliktusokra hajlamos; b) az iskola, a kötelező nevelés síkjában. A szerző 70, nyári üdülő-nevelő táborban tartózkodó cigánygyerekkel folytatott beszélgetést az ottani és az iskolai környezetről, illetve hazafias, valamint ateista nevelésükről. A családi környezetről a tábori és az otthoni élet összehasonlítása után beszéltek. A napirendjük lényegében hasonló, reggel 6,30 és 7,00 órakor kelnek fel, este 8 után fekszenek le, szombat-vasárnap és jó tévéműsor esetében később. Több családra jellemző a trilingvizmus — főként a szülőkre; otthon cigányul beszélnek, de a gyermek nyelvi fejlődésével nem sokat törődnek, sok esetben minden nyelven csak hiányosan tudják kifejezni magukat. Alkoholt a gyermekek szerint Körinek mutatott rá [Problémy a perspektívy prvního stupne základní školy, Praha, SPN 1971), aki az anyanyelv tantárgyait az ismeretszerzés alapvető eszközeként értékeli, illetve hangsúlyozza az anyanyelv szerepét a természetről és a társadalomról szerzett ismeretek vonatkozásában mint alapvető motivációs tényezőt. A pedagógiai kutatások eredményeként rámutat a munkára nevelés tantárgyainak sokrétű nevelési kihasználhatóságára is. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT csak az apák fogyasztanak nagyobb mértékben. A kérdésre, ki tetszik nekik legjobban a családban, csak ketten válaszoltak, hogy a szülők, túlnyomórészt a tesvérekre, rokonokra szavaztak. Az iskolai barátság mindig azonos neműre vonatkozik. Istenképzetük a babonák hagyományaira épül. A civilizáltabb családok járnak néha templomba, de a vallásról keveset tudnak. A tanulók közül mintegy öten járnak templomba rendszeresen, de egyetlen egy sem mondta, hogy ott imádkoznak [a kérdésre, hogy mit csinálnak a templomban, szinte kizárólag esztétikai mozzanatok szerepeltek a válaszokban: a képeket nézegetik, az éneket hallgatják). A gyerekek erkölcsi fejlődésére nagy hatással van az iskola, a gyerekek helye, helyzete az osztályközösségben, az osztálytanító iskolán kívüli nevelőmunkája, kapcsolata a családdal. (Š. Milo: K problému formovania osobnosti z menej vyvinutých spoločenský skupín, 1983, 1. szám, 43—48. o.). Sz. J. 64
