Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-10-01 / 2. szám - Szeberényi Judit: A pedagógiai kutatás problémái / Figyelő
ségeinek a határait, ezenbelül valóságos feladatait és azok megvalósításának sorrendjét, kétséges a kibontakozás. Koránt sincs minden kitalálva még: az alkalmazott kutatási feladatokon túl számos jelentős alapkutatási feladat is van, konkrétan: — legelső feladat a pedagógia tárgyának korszerű megfogalmazása (határozottan leválasztva a szervezetien, informális nevelő hatású tevékenységeket a tulajdonképpeni pedagógiai jelenségekről]; — egyértelmű tisztázásra szorul, hogy a neveléstudomány mely kérdésekben illetékes, s mi nem tarto- ziik a pedagógiai vizsgálatok körébe; — szervezetten kiszélesítendők a kutatások bázisai történeti és nemzetközi (összehasonlító] vetületben, a tényleges nevelési gyakorlat csomópontjain (kísérleti iskolák, bázisiskolák, műhelyek, teamek stb.], a meglevő intézményhálózat tartalékainak a feltárásával. (1983. 5. szám, 481. o.) PEDAGOGIKA Csehszlovákiában a neveléstudomány legidőszerűbb problémája a csehszlovák oktató-nevelő rendszer tervezetének a megvalósítása. Az újonnan bevezetett tantervek, az egyes tantárgyak tankönyvei és módszertani kézikönyvei hatékonyságának a vizsgálata áll a pedagógiai kutatás, a neveléstudomány érdeklődésének a homlokterében. Emellett, illetve ezzel együtt vizsgálják a tanuló szocialista arculatát kialakító nevelési célok, tartalmak és eszközök struktúrájának kérdését vertikális és horizontális szinten egyaránt. Az egyes tantárgyak tananyagát kutatás alá vetik mind a tanterv, mind az egyes osztályok vonatkozásában. Az elemzés során arra keresnek választ, hogy az adott tantárgy ismeretanyagát képező elsajátítandó fogalmak, tények, törvények stb. mennyire felelnek meg a tantárgystruktúra elemeinek. Ugyanezt kutatják az esztétikai és a munkára nevelés tantárgyak tevékenységformáira vonatkozóan, figyelembe véve, hogy a tanterv által kijelölt jártasságok és készségek mennyire felelnek meg a tantárgy specifikumait, az értelmi tevékenység általános intellektuális módjait illetően, s mennyiben segítik elő a tanulás során kialakult készségek az önművelődés igényének a kialakulását. A szerző rámutat azokra :a kérdésekre, amelyek vizsgálatában nagy segítséget nyújt a szovjet pedagógia adott területen elért eredményeinek az ismerete (pl. az oktatás tartalmával kapcsolatosan Sztoletov akadémikus nézetei]. A hazai és a szovjet oktatónevelő rendszer összehasonlítása különösen a következő problémakörökben időszerű: — a tízéves tankötelezettség tervezete mint az ifjúság továbbtanulásának és a társadalmi gyakorlat legkülönbözőbb munkaterületein való elhelyezkedésének alapfeltétele, az alsó tagozat sajátos helye a tízéves tankötelezettség, illetve az alpiskola felső tagozatán megvalósuló szaktárgyi oktatás értelmezése szempontjából; — az általános műveltség tartalmának az átalakítása az alsó és a felső tagozaton egyaránt, tekintettel a teljes fokú szakműveltség távlati megszerzésének a lehetőségére; — a politechnikai jelleg biztosítása valamennyi tantárgy, a tantárgyközi kapcsolatok és a munkára nevelés sajátos tantárgyi viszonylatában; — az iskola komplex funkciójának az érvényesítése a tanulók sokoldalú, harmonikus nevelése érdekében. A mai szovjet pedagógia és oktatás- elmélet fokozottan hangsúlyozza az ismeretszerzés folyamatának olyan fontos tényezőjét, mint a tanulás motiváltsága, szükségletként való érzé63
