Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-10-01 / 2. szám - Navrátilová, Katarína: Az alsó tagozat környezetismereti tantárgyaival kapcsolatos feladatok a tartalmi átépítés tükrében

készségeiket a gyakorlatban is alkalmazzák;

— a tanulóknak el kell sajátítaniuk a helyes higiéniai szokásokat,

— hozzá kell járulnunk a tanulók erkölcsi tulajdonságainak és szokásainak a kialakításához és megfelelő mértékben a tudományos világnézet alapjainak a lerakásához is.

A felsorolt oktató-nevelő célok is bizonyítják, hogy a környezetismereti tantárgyak nagyon fontos szerepet töltenek be a tanulók oktatásában és nevelésében. Az alapiskola alsó tagozatának 1. és 2. osztályában e tantárgy- csoportot a környezetismeret tantárgya, a 3. és a 4. osztályban pedig a honismeret és a természeti ismeretek képviselik. Közös jellemzőjük, hogy a tanulókat a természeti és társadalmi környezet tárgyaival, jelenségeivel és eseményeivel ismertetik meg, melyek közül többel személyes kapcsolatuk lis van.

A környezetismeret tantárgyát akkor tanítjuk helyesen, ha figyelembe vesszük, hogy a természettudományi és társadalomtudományi tananyag kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz, hogy egymást feltételezik és szoros egységet alkotnak. A honismeretet és a természeti ismereteket a tanterv ugyan külön tünteti fel, de a két tantárgy tananyaga szervesen kapcsolódik egymáshoz, ezért a kettőt egymástól nem választhatjuk el. Ellenkezőleg, a természettel és a társadalommal foglalkozó tananyag kölcsönös integrációja révén érhető el a tanítás nagyobb hatásfoka, s ez áll közelebb a gyermekek természetes környezetéhez is.

Az iskolába lépő tanulók sok társadalmi és természeti jelenséget ismernek. A dolgoknak, jelenségeknek és eseményeknek ezt az „életből vett“ megismerését az alapiskola alsó tagozatán mind fogalmi, mind tartalmi szempontból pontosítanunk kell, ki

kell egészítenünk a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően, mert mindez különösen jelentős a tanulók megismerési tevékenységében, ami a környezetismereti tantárgyak egyik fő feladata.

A dolgok, jelenségek és események alaposabb, pontosabb és tökéletesebb megismerése azáltal valósul meg a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően, ha a tanulók a természeti vagy a társadalmi jellegű tananyagon keresztül megismerik azokat az okokat, amelyek ia minőségi változások kiváltói, esetleg amelyek a jelenségek és események változásait előidézik. Eközben a tanulókat úgy kell vezetnünk, hogy megértsék, minden tárgy bizonyos célt szolgál, minden jelenségnek megvan az oka, hogy a változások és a fejlődés időben és térben történik. A környezetismereti tantárgyakon belül a tantárgynak, jelenségnek és eseménynek a megismerése megköveteli, hogy ne csak a tananyag tartalma segítse elő a tanulók formális (megismerő) képességeinek kialakulását, hanem az oktató-nevelő folyamat egész megszervezése és vezetése, ia tanítási módszerek és formák alkalmazása is, mert az alapiskola alsó tagozatán a környezetismereti tantárgyaknak ez is fontos feladatai közé tartozik. E cél elérése érdekében szükséges, hogy a tanulók szellemi képességeikhez mérten fokozatosan elsajátítsák a megismerés módszereit, hogy meg tudják környezetükben különböztetni az egyes tárgyakat és jelenségeket, hogy a megismertet annak egészében, de részeiben is megértsék, hogy az egyes részeket egésszé tudják összeállítani stb., azaz hogy elsajátítsák a megkülönböztetés, elemzés, szintézis alapjait, mindenekelőtt azonban a kauzális összefüggések módszereit. A környezetismereti tantárgyak tanításakor tehát nem elég — amint az gyakran előfordul —, hogy megelégszünk a tanulók „sztatikus“, passzív részvételével, az50