Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-10-01 / 2. szám - Navrátilová, Katarína: Az alsó tagozat környezetismereti tantárgyaival kapcsolatos feladatok a tartalmi átépítés tükrében

az, hogy egyszerűen ismertetjük a tárgyakat és a jelenségeket. A tanulókat úgy kell vezetnünk, hogy megértsék, mi miért változik, fejlődik, mi az oka e változásoknak, s szükséges, hogy mindezt időben és térben is el tudják képzelni. Az ilyenfajta megközelítés nemcsak ahhoz vezet, hogy lerakjuk a valóság tudományos megismerésének az alapjait, hanem fejleszti a gyermekek logikus gondolkodását, következtetni tanítja őket, a dialektikus felfogás alapján elemi módon kezdik értelmezni a természeti és a társadalmi környezetet.

A természeti és a társadalmi környezet tárgyainak, jelenségeinek és eseményeinek a mozgásban, változásban, fejlődésben, kölcsönös hatásukban való megismerése jelentős mértékben hozzájárul a tanulók tudományos világnézetének fokozatos kialakulásához. A megismerés fejlesztése fokozza a tantárgy nevelő hatását. A tananyag tartalma megfelelő anyagi alapját képezi a személyi és erkölcsi tulajdonságok és a szocialista hazafi- ság, az eszmei-politikai öntudat, meggyőződés és tettek alapjai elsajátításának. A kisiskolás kor nemcsak a gondolkodás, az összpontosítási képesség intenzív fejlődésének az időszaka, hanem olyan időszak is, amelyben a tanulók élményeiket fokozott érzelmi telítettségben élik át. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók által elsajátított ismeretek és a kialakulófélben levő képességeik ne legyenek elszigeteltek, hanem az értelmi megismerés, a gondolkodás, az érzelmek és az akarat között valamiféle belső kapcsolat keletkezzen és fejlődjön, ami a művelődés és nevelés egységének az alapját képezi s ami által az oktató-nevelő folyamat magas hatásfokot képes biztosítani. Elmondhatjuk, hogy a környezetismereti tantárgyak tartalmának jelenlegi korszerűsítése, feldolgozásának módja, felépítése és a benne feldolgozott megismert értékek, jelenségek, események, cselekmények rendszere a megfelelően megválasztott pedagógiai módszerek és munkaformák céltudatos és hatékony nevelőhatás jó biztosítékai, amelyben a kellő kiegyensúlyozottság és arányosság megtartásával a nevelés minden részterületét meg tudjuk valósítani.

A környezetismereti tantárgyaknak az alapiskola alsó tagozatán — az oktató-nevelő célokat tekintve — jelentős integráló szerepük is van. E tantárgyak tananyaga megfelelő anyagi tárgyi alapokat biztosít a többi tantárgy számára is. S ez fordítva is igaz: a környezetismereti tantárgyak tanítása során számolnunk kell azzal, hogy a természettudományi és társadalomtudományi jellegű tantárgyak egyes tananyagrészeit éppen a környezetismereti tantárgyakban tudjuk kellő mértékben elmélyíteni. A környezetismereti tantárgyak néhány témaköre, a dolgozó emberrel, egyes természeti jelenségekkel és eseményekkel való megismertetés, a képzelőerő fejlesztése a szemléletalakítás révén a többi tantárggyal szerves egységet alkotnak. Az egység megbontásának vagy ki nem aknázásá- nak az alapiskola alsó tagozatán folyó oktató-nevelő munka látná kárát. A környezetismereti tantárgyak és az anyanyelv közötti integráció például oly sokrétű és oly szervesen kapcsolódik egymáshoz, hogy a két tantárgy elszigetelése elképzelhetetlen lenne. A 'környezetismereti tantárgyakban elsajátított konkrét ismeretek, dolgok, jelenségek és események leírásai a nyelvtani jelenségek begyakorlásának megfelelő anyagát képezik, s ezen túlmenően gyakorolják a pontos és egyértelmű szóbeli megnyilvánulást is. A logikus gondolkodás és az egységesített nyelvi kifejezésmód gyakorlására különösen a környezetismereti tananyag felel meg. Az olvasókönyv olvasmányai úgyszólván megkívánják, hogy tartalmukat a tanulók a környe51