Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-10-01 / 2. szám - Mikula, Dominik: Szempontok az orosz nyelv tanításához a szakmunkásképző intézetekben

zelmi nevelését, meg kell őket ismertetnünk a Szovjetunió történelmével és hagyományaival, hogy ezáltal is elmélyüljön a Szovjetunió népei iránti barátságuk. A négyéves szakmunkásképző intézetekben az orosz nyelv érettségi tantárgy) amit a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző intézetekben szakmai és módszertani szempontból összhangba kell hozni a tantárgy jellegével, s ezt a szövegek megfelelő megválasztásával és a segédeszközök alkalmazásával érhetjük ei).

Természetesen a szakmunkásképző intézetek orosztanításának az alapiskolában elsajátított alapismeretekre kell épülnie, amely hangsúlyozza, hogy az orosz nyelv elsajátítása a művelt szocialista ember nélkülözhetetlen tulajdonsága. Éppen ezért a szakmunkásképző intézetekben elsősorban a kommunikatív célt tartjuk a legfontosabbnak. mert ez foglalja magába a szakmunkástanulóknak azt a képességét, hogy írásban és szóban is ki tudják magukat fejezni, ezután következik az irodalmi-kulturális és földrajzi ismereteket felölelő megismerési cél, majd az eszmei-nevelő cél, amely a tanulókban kibontakoztatja a tudományos világnézetet, megalapozza a kommunista erkölcsöt és az esztétikai észlelést.

A csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztésének dokumentuma minden iskolatípusban, elsősorban azonban a szakmunkásképző intézetekben törvényszerűen számol az orosz nyelv tanítója munkájának állandó javításával. (Lásd a Részlettervezet 8. fejezetét.)

Bizonyára igaza van V. N. iTurcsen- ko szovjet pedagógusnak, aki „A tudományos-technikai forradalom és a műveltség forradalma“ c. művében azt állítja, hogy az elmúlt 10—15 évben az oktatás irányítása sokkal igényesebbé vált, mint azelőtt volt, s ezért a pedagógusnak évről évre nehezebb belépni az osztályba ...“

Az elmondottakból is kitűnik, hogy a pedagógusnak ma sokkal többet kell tanulnia és jobban kell gondoskodnia eszmei-politikai, a tantárgyra vonatkozó szakmai és pedagógiai (módszertani) munkája színvonalának emeléséről, mint bármikor ezelőtt.

Sajnos, a szakmunkásképző intézetekben orosz nyelvet tanító pedagógusaink személyiségét és annak a szakmunkástanulók későbbi munkájában való visszatükröződését az elmúlt rövid idő alatt nem volt alkalmunk alaposabban megvizsgálni. Ezért kényszerültünk részvizsgálatokat végezni azzal kapcsolatban, hogyan tükröződik (vagy nem tükröződik) vissza a szakmunkásképző intézetekben a pedagógus pedagógiai (módszertani) és szakmai tevékenysége a szakmunkás- tanulók munkájában, hogyan viszonyulnak az orosz nyelvhez, mennyire őszinte érdeklődést tanúsítanak e tantárgy iránt, ill. hogyan fogják tudni az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

A szakmunkásképző intézetben végzett felmérésünk, óralátogatásaink és ellenőrzéseink a következőket igazolják:

a) néhány szakmában túlnyomórészt gyenge előmenetelő tanulók tanulnak (pl. kőművesek, bádogosok, ácsok, padlóburkolók stb.);

b) sok szakmunkástanuló már az alapiskolából hiányos alapokkal került a szakmunkásképzőbe, jelentős hiányok mutatkoznak a tanulók ismereteiben (egyeseknek gondot okoznak az orosz nyelvvel kapcsolatos alapvető tudnivalók és az orosz ábécé is);

c) a szakmunkástanulók egy részénél az alapiskolában nem alakult ki az a készség, hogy rendszeresen tanuljanak (ebben a szülők is vétkesek);

d) :a szakmunkástanulók jelentős részének orosz nyelvből szegényes a szókincse;

e) az orosz nyelvű szakj és Ismeretterjesztő szövegek nagy nehézségeket okoznak a tanulóknak, nem rendelkeznek feldolgozásuk helyes módszereivel és szokásaival (az ilyen szövegek megértése ugyanis feltételezi az orosz és a magyar szöveg nyelvi ösz- szevetését);

f) néhány szakmunkástanuló ugyan igyekezetei mutat a munkához, de az igényeknek nem minden esetben tud36