Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-02-01 / 6. szám - Virágh Józsefné: Iskolánk életéből

arra a kérdésre igyekeztek választ adni, hogy miben és hogyan segíthetnek a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak. Hadas Katalin, Szína (Sena) ISKOLÁINK ÉLETÉBŐL A Komáromi (Komárno) Magyar Ta­nítási Nyelvű Gimnázium a szlovákiai magyar gimnáziumok között az egyik legaktívabb és legeredményesebb kul- túrmunkát kifejtő intézmény. Elmond­hatjuk, hogy iskolánknak a kultúr- munka terén múltja, jelene és jövője van. Ha az elmúlt hat évet (1977—83) vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy diákjaink a lehetőségekhez ké­pest komoly részt vállaltak magukra e feladatokból, s minthogy a tanári segítség sem maradt el, az eredmény is jó volt. Iskolánk kulturális tevékenysége sokrétű. Első helyen említeném iro­dalmi színpadunkat, amely több mint húszéves múltra tekinthet vissza. Te­vékenységét Gáspár Tibor tanár ve­zeti, szervezi és rendezi. A járási és a kerületi döntők után, amelyeken első helyezést ért el, eddig minden évben eljutott a Jókai-napokra. 1978- ban Bikov: Az ő zászlóalja c. műsor­ral lépett fel a csoport, az 1978—79- es tanévben irodalmi színpadunk több összeállítással lépett a közönség elé. Még szeptemberben megkezdtük a Švejk c. regényből készült összeállí­tás próbáit. Nem hagyományos Švej- ket akart a rendező színpadra vinni, hanem olyan figurát, akiben a cseh kisember csalafintasága mellett meg­van a mi Lúdas Matyink leleményes­sége, a székely góbé furfangja, a kö­zép-európai kisember gondolkodása is. Švejk kisember, de az okosan lá­zadók közül való, mindig okosan „hü­lyéskedik“, s így mindig fején talál­ja a szöget. A Radetzky-induló, a tán­cok, az első világháború dalai nem­csak szórakoztattak, hanem kort is idéztek. Ezzel az összeállítással ju­tottunk el a kisszínpadok országos se­regszemléjére, ahol a közönség fer­geteges tapssal jutalmazta az előa­dást. 1979 januárjában a Szülőföld c. összeállítással szerepeltünk a szalag­avató ünnepélyen. Az összeállításban a kortárs költők szülőföld iránti sze- retete fogalmazódott meg a népdal és a népi tánc segítségével. Az 1979/80-as tanévben — az előző évekhez viszonyítva — szerényebb körülmények között végeztük a kul- túrmunkát, mivel a délutánok na­gyobb részében tanulóink a sparta- kiádra készültek. így aztán próbákra csak a péntek délutánok maradtak. E nehézségek ellenére az irodalmi színpad a szalagavató ünnepélyen már bemutatta új műsorát, a Költé­szet és tánc c. összeállítást, amelyben évszázadok küzdelmeiről, a szabad­ságért vívott harcról és ismét a szü­lőföld szeretetéről szóltunk. Ezzel a műsorral szerepeltünk a járási és a kerületi fesztiválon, majd eljutottunk az országos seregszemlére, ahol a közönség nagy tetszéssel, a zsűri pe­dig elismeréssel fogadta az előadást. Az 1980/81-es tanévben a Szülőföld­ről és a Rostélyos ablakán c. össze­állításokat mutattuk be. Az elsőben a mindig időszerű hazaszeretetről, a másodikban pedig az őszinte, tiszta szerelemről és a zsarnoksággal szem­beni kiállásról szóltunk. A Rostélyos ablakán c. műsorunk első helyezést ért el a kerületi versenyen, az orszá­gos seregszemlén pedig a bíráló bi­zottság III. díjjal jutalmazta. AZ 1981/82-es tanév szalagavató ün­192

Next

/
Oldalképek
Tartalom