Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-02-01 / 6. szám - Virágh Józsefné: Iskolánk életéből

nepélyére A gyermek felnő c. mű­sort adtuk elő. A szöveget, a zenét és a koreográfiát sikerült remek egy­ségbe kovácsolni, így meghatóan szép műsornak tapsolhatott a nagyobb­részt szülőkből álló közönség. Az irodalmi színpadok jelentkezé­sével először fordul elő, hogy az is­kolai színjátszás eltér a hivatásosok színjátszó stílusától, de eltér játék­stílusuktól is. A diákjátéknak funk­ciót ad a nevelő szándék s az irodal­mi és színházi ízlés fejlesztése. A mi feladatunk megvizsgálni, hogy milyen játékstílussal érhetünk el a legin­kább célt. Irodalmi színpadunk ed­dig jobbára az oratorikus pódiumi formát művelte. A múlt tanévben át­tértünk a korszerű színpadi játékra. Ilyen formában mutattuk be Páskán- di Géza: Az eb olykor emeli lábát c. mesejátékából készült összeállítást, amelyben az igazság kimondásának fontosságáról szóltunk. Ez a darab korszerű és természetes játékra kész­tette a szereplőket. Nagy közönségsi­kert aratott műsorunkkal eljutottunk az országos versenyre is, ahol máso­dikok lettünk, a Kerületi Népművelé­si Központ pedig — a kulturális szer­ződés alapján — magyarországi ven­dégszereplésre küldött bennünket. A bratislavai József Attila Klub és né­hány iskola meghívásának is eleget tettünk. Az idén egy középkori diákjátékot, Pállya István: Ravaszy és Szerencsés című müvét újítottuk fel, amely ar­ról szól, hogy a megüresedett szená- tori szék megszerzéséért mire képe­sek az emberek. A darabból nem hi­ányzott az aktualizálás, a megveszte­getés kifigurázása sem. Ezzel a da­rabbal a járási versenyen a II., a ke­rületín pedig az I. díjat szereztük meg. Az 1978/79-es tanévtől napjainkig vers- és prózamondóink is folytatták hagyományainkhoz méltó szereplésü­ket. Az eltelt hat évben az országos versenyen versmondásban három első. három második és egy harmadik: prózamondásban pedig két első. négy második és egy harmadik díjat sze­reztünk. Figyelemreméltó sikert értek el ta­nulóink a kétévenként megrendezett magyarországi Jókai-emléknap verse­nyein is: 1978 februárjában a komá­romi Jókai-emléknapon (Magyaror­szág) a hangszerszólisták kategóriájá­ban, énekben és versmondásban az első díjat nyertük el. Az 1980 febru­árjában megrendezem versenyen vers- és prózamondásban az első, a második és a negyedik díjat, a fény­képkiállításon az elsőt és a harmadi­kat nyertük el, s a képzőművészeti kiállítás első díját is megszereztük. A hangszerszólisták versenyében egy harmadik helyezést érdemeltünk ki. Az 1982-es Jókai-emléknap versenye­in vers- és prózamondásban megsze­reztük az első és a második helyet, a fotókiállításon pedig két tanulónk ré­szesült elismerésben. Az elmúlt hat évben diákjaink részt vettek a kiejtési versenyen is. Az 1978/79-es tanévben a kerületi kiejté­si versenyen II. helyezést, a Kassán (Košice) megrendezett országos ver­senyen első helyezést ért el iskolánk tanítványa, Bugár Ágnes. Az 1980/81- es tanévben megrendezett kiejtési verseny ismét örömet és szép ered­ményt hozott, hiszen tanulónk, Répás Mónika a kerületi verseny után má­sodik lett a Kassán megrendezett or­szágos döntőben is. 1979. június 3-án a Szakszervezetek Házában rendezték meg a Ki mit tud? járási versenyt, amelyen tanulóink egyedülálló sikert arattak, minden kategóriában maguk mögött hagyva városunk és járásunk középiskolái­nak versenyzőit: első díjat nyert iro­dalmi színpadunk, versmondásban Sztrecskó Anikó, prózamondásban Csanda Márta, énekben Varga Beáta és hangszerszólóban Szabó Vera. 1980-ban a CSEMADOK KB által meghirdetett nyelvi vetélkedőn a járá­si első és a kerületi második helye­zés mellett Bugár Ágnes, Kurucz Il­dikó és Szabó Ilona a Kassán meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom