Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-09-01 / 1. szám - Török Matild: Szlovák nyelv és irodalom / A magyar, valamint a szlovák nyelv és irodalom kísérleti tanítása során szerzett tapasztalatok a gimnázium 3. osztályában
— Rendszeresen és célszerűen kell foglalkozni a (kiegészítő olvasmányokkal és a kislexikon megfelelő részeivel; — Következetesen kell alkalmazni és effektiven kihasználni a szemléltetőeszközöket; — Tovább kell tökéletesíteni a tanulók értékelését, feleltetését és osztályozását, tekintetbe véve a tanuló teljes személyiségét (irodalomtörténeti, irodalomelméleti ismereteit, olvasottságát, a társművészetekben való jártasságát, műelemző készségét és képességét, valamint a tanítási órán kívül végzett irodalmi és kulturális tevékenységét). Dr. TANKÖ LÁSZLÓ, Pedagógiai Kutatóintézet Szlovák nyelv és irodalom Az 1982/83-as iskolai évben már a gimnázium 3. osztályában fejeztük be a kísérletet szlovák nyelvből. A nyelvoktatás célja, tartalma és feladata a 3. osztályban közvetlenül kapcsolódik az első két osztály követelményeihez, ezeket továbbfejleszteni és magasabb szinten elmélyíteni. A tanterv ebben az osztályban is elsősorban a kommunikatív jeladatot hangsúlyozza, természetesen szoros egységben a művelődési és nevelési feladattal. A gyakorlati feladat az alapja és feltétele a töbhi feladat sikeres teljesítésének. A 3. osztályos tananyag rendszerezése is összhangban van az első két osztályéval. Lexikai témakörökből indul ki, amelyekben a mindennapi élet tárgykörein kívül kulturális és társadalmi jellegű, valamint tudományosismeretterjesztő témák is szerepelnek a természettudományi tantárgyak köréből. A szlovák nyelvtanítás tartalmában az ilyen jellegű témák hozzájárulnak a szakmai szókincs bizonyos részeinek begyakorlásához, s egyben fejlesztik a tantárgyközi kapcsolatokat is. A témakörök alapján kialakított beszédgyakorlatok a tantárgy minden részterületében elmélyítik a tanulók (nyelvismereteit, fejlesztik nyelvi készségüket. A kísérlet során a nyelvtan keretében nagy figyelmet szenteltünk az olyan nyelvi jelenségek begyakorlásának, amelyek az anyanyelvben eltérőek. A 3. osztályos tanterv hangsúlyozza a grammatika nem alapos begyakorlását különböző szintaktikai kapcsolódásokban, amelyeket a tanulók szövegekben, beszélgetésekben, változatos gyakorlatokban rögzítettek. Az egyes szófajok begyakorlása, a módszertani eljárások a kommunikatív feladat érdekében valósultak meg. Minden alkalommal figyelemmel kísértük a tanulók szép és helyes kiejtését. A grammatikai jelenségeket mindig nagyobb összefüggésekben és rendszerben gyakoroltattuk, hogy a tanulók tudatosítsák az elemek egybekapcsolódását, és a nyelvet komplex egységekben, szintézisben érzékeljék és így sajátítsák el. A tanterv egyértelműen hangsúlyozza a mondatközpontúság elvét, a gyakoriság és funkcionális nyelvoktatás érvényesülését. Eltérően a régi leíró, részekre osztott grammatikától, amely a jelenségek megnevezését, a szavak, a mondatok pontos meghatározását hangsúlyozta, az új, funkcionális és szémantikai felfogás szerint a mondatstruktúra, a szófajok funkciójának megismerése a lényeges. A szlovák nyelv alaktanát is rendszerben, összefoglaló táblázatokban, összevetések segítségével magyaráztuk tanulóinknak. A 3. (osztályban sem törekedtünk a nyelvi jelenségeknek csupán eltúlzott elméleti meghatározására, hanem leginkább a kommunikatív szükségletnek megfelelően az anyag minőségi elsajátítását, alapos begyakorlását, a meg14
