Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1983-09-01 / 1. szám - Török Matild: Szlovák nyelv és irodalom / A magyar, valamint a szlovák nyelv és irodalom kísérleti tanítása során szerzett tapasztalatok a gimnázium 3. osztályában

levő jártasságok és készségek elmé­lyítését hangsúlyoztuk. A fogalmazási óráikon a tanulók kü­lönböző, a gyakorlati életben fontos fogalmazásfajták szerkesztésével, be­gyakorlásával foglalkoztak. Az új mun­kaformák alkalmazása során önállóan és alkotóan használták a tankönyvet, különböző szótárakat és kézikönyve­ket. A 3. osztályban a nyelvoktatás egyes részterületei, valamint a {nyelv és az irodalom között érvényesítettük az integráció elvét. Az irodalomtanítás középpontjába az irodalmi mű feldolgozását állítottuk. Arra törekedtünk, hogy az irodalom- történeti ismeretek a szöveg megérté­sét támogassák. A szöveggel való mun­ka felkelti tanulóinkban az irodalom iránti érdeklődést, esztétikai élményt vált ki bennük, és fejleszti szóbeli és írásbeli kifejezőkészségüket. Kísérle­tünk 3. évében magasabb szinten pró­báltuk kialakítani tanulóinkban az ön­álló, alkotó gondolkodást, az önálló tanulás készségét és képességét. Igye­keztünk, hogy ismereteiket önállóan reprodukálják, ismerjek az összehason­lítás, általánosítás és a következtetés kritériumait, a tananyag lényegét át- tekintően tudják összefoglalni és ki­fejezni. A tantárgyak közötti kapcso­latteremtés végett alkotóan használ­tuk fel tanulóink ismereteit leginkább az anyanyelvből, irodalomból, történe­lemből és gyakran a zene lés a képző­művészet tárgyköréből is. A pedagó­gus munkájában azoknak a hatékony módszeres eljárásoknak az alkalmazá­sát hangsúlyoztuk, amelyek leginkább támogatják az említett tevékenységek megvalósítását. Az elmúlt iskolai évben végzett kí­sérlet alapján megállapíthatjuk, hogy a kísérleti iskolák pedagógusainak el­járásai és módszerei követik a korsze­rű pedagógiai tevékenység törekvéseit. A szlovák nyelvet tanító: pedagógu­sok kellőképpen motiválták a tananya­got, és az új munkaformák alkalma­zása során jelentősen hozzájárultak a problémalátás, a problémamegoldó ké­pességek fejlesztéséhez. Felkeltették a tanulók érdeklődését, és önálló, aktív tevékenységre serkentették őket. A ta­nítási órán leginkább a beszédgyakor­latokkal, tervszerű és változatos mun­kamódszerekkel tették lehetővé a nyel­vi kommunikáció megvalósításához szükséges jártasságok és készségek fejlesztését. Legtöbbször megfelelő lég­kört alakítottak ki, helyes viszonyulá­sukkal, türelmükkel hatékonyan for­málták tanulóink egyéniségét. Objektív értékelésük és igényességük jó irány­ba terelte a tanulók teljesítményét. A felsorolt pozitívumok ellenére sem lehetünk az elért eredményekkel tel­jesen elégedettek. A jövőben még job­ban tudatosítanunk kell, hogy a nyelv­tanítás súlypontja a begyakorláson és az ismétlésen van. Az elméleti isme­retek elősegítik és megkönnyítik ugyan a nyelvi anyag tudatos és később au­tomatizált elsajátítását, de a nyelv funkcionális értelmezésének megfele­lően fokozottabb mértékben előtérbe kell helyeznünk a tanulók aktív nyelvi tevékenységét: a beszédet és az írást. Nem a nyelvi jelenségek osztályozá­sát vagy megnevezését hangsúlyozzuk, hanem az alkotást, a szókapcsolatok megismerését, a mondatszerkesztést és az összefüggő fogalmazásfajták önál­ló alkotását. A nyelvtanra szükség van, de csak a nyelvhasználatban kapcsol­va lehet értelme, vagyis úgy, hogy elő­segítse az oktatás fő feladatát, a kom­munikációs készségek fejlesztését. A jövőben nagyobb gondot kell fordíta­nunk a nyelv egyes területeinek össze­kapcsolására, a fonetika, a morfológia és a mondattan komplex tanítására és begyakorlására. Ugyanez vonatkozik a tanítási óra egyes mozzanataira is, amelyeket nem választunk el élesen egymástól hanem a Inyelvoktatás komplex feladatainak megfelelően egy­bekapcsoljuk őket. Az óra (nagyobb ré­szét több gyakorlásra, a nyelvi jártas­ságok és készségek fejlesztésére for­dítjuk. Még nagyobb mértékben kell felhasználnunk azokat az eljárásokat, amelyek elősegítik a tanulók aktivitá­sát. Az órán gyakrabban alkalmazzuk a természetes beszélgetést, a vitát. A beszédgyakorlatokhoz segítséget nyúj­tanak a tankönyvek szövegei, de fel­használjuk a tanulók tapasztalatait, tudását más tantárgyakból, valamint 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom