Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-09-01 / 1. szám - Török Matild: Szlovák nyelv és irodalom / A magyar, valamint a szlovák nyelv és irodalom kísérleti tanítása során szerzett tapasztalatok a gimnázium 3. osztályában
levő jártasságok és készségek elmélyítését hangsúlyoztuk. A fogalmazási óráikon a tanulók különböző, a gyakorlati életben fontos fogalmazásfajták szerkesztésével, begyakorlásával foglalkoztak. Az új munkaformák alkalmazása során önállóan és alkotóan használták a tankönyvet, különböző szótárakat és kézikönyveket. A 3. osztályban a nyelvoktatás egyes részterületei, valamint a {nyelv és az irodalom között érvényesítettük az integráció elvét. Az irodalomtanítás középpontjába az irodalmi mű feldolgozását állítottuk. Arra törekedtünk, hogy az irodalom- történeti ismeretek a szöveg megértését támogassák. A szöveggel való munka felkelti tanulóinkban az irodalom iránti érdeklődést, esztétikai élményt vált ki bennük, és fejleszti szóbeli és írásbeli kifejezőkészségüket. Kísérletünk 3. évében magasabb szinten próbáltuk kialakítani tanulóinkban az önálló, alkotó gondolkodást, az önálló tanulás készségét és képességét. Igyekeztünk, hogy ismereteiket önállóan reprodukálják, ismerjek az összehasonlítás, általánosítás és a következtetés kritériumait, a tananyag lényegét át- tekintően tudják összefoglalni és kifejezni. A tantárgyak közötti kapcsolatteremtés végett alkotóan használtuk fel tanulóink ismereteit leginkább az anyanyelvből, irodalomból, történelemből és gyakran a zene lés a képzőművészet tárgyköréből is. A pedagógus munkájában azoknak a hatékony módszeres eljárásoknak az alkalmazását hangsúlyoztuk, amelyek leginkább támogatják az említett tevékenységek megvalósítását. Az elmúlt iskolai évben végzett kísérlet alapján megállapíthatjuk, hogy a kísérleti iskolák pedagógusainak eljárásai és módszerei követik a korszerű pedagógiai tevékenység törekvéseit. A szlovák nyelvet tanító: pedagógusok kellőképpen motiválták a tananyagot, és az új munkaformák alkalmazása során jelentősen hozzájárultak a problémalátás, a problémamegoldó képességek fejlesztéséhez. Felkeltették a tanulók érdeklődését, és önálló, aktív tevékenységre serkentették őket. A tanítási órán leginkább a beszédgyakorlatokkal, tervszerű és változatos munkamódszerekkel tették lehetővé a nyelvi kommunikáció megvalósításához szükséges jártasságok és készségek fejlesztését. Legtöbbször megfelelő légkört alakítottak ki, helyes viszonyulásukkal, türelmükkel hatékonyan formálták tanulóink egyéniségét. Objektív értékelésük és igényességük jó irányba terelte a tanulók teljesítményét. A felsorolt pozitívumok ellenére sem lehetünk az elért eredményekkel teljesen elégedettek. A jövőben még jobban tudatosítanunk kell, hogy a nyelvtanítás súlypontja a begyakorláson és az ismétlésen van. Az elméleti ismeretek elősegítik és megkönnyítik ugyan a nyelvi anyag tudatos és később automatizált elsajátítását, de a nyelv funkcionális értelmezésének megfelelően fokozottabb mértékben előtérbe kell helyeznünk a tanulók aktív nyelvi tevékenységét: a beszédet és az írást. Nem a nyelvi jelenségek osztályozását vagy megnevezését hangsúlyozzuk, hanem az alkotást, a szókapcsolatok megismerését, a mondatszerkesztést és az összefüggő fogalmazásfajták önálló alkotását. A nyelvtanra szükség van, de csak a nyelvhasználatban kapcsolva lehet értelme, vagyis úgy, hogy elősegítse az oktatás fő feladatát, a kommunikációs készségek fejlesztését. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a nyelv egyes területeinek összekapcsolására, a fonetika, a morfológia és a mondattan komplex tanítására és begyakorlására. Ugyanez vonatkozik a tanítási óra egyes mozzanataira is, amelyeket nem választunk el élesen egymástól hanem a Inyelvoktatás komplex feladatainak megfelelően egybekapcsoljuk őket. Az óra (nagyobb részét több gyakorlásra, a nyelvi jártasságok és készségek fejlesztésére fordítjuk. Még nagyobb mértékben kell felhasználnunk azokat az eljárásokat, amelyek elősegítik a tanulók aktivitását. Az órán gyakrabban alkalmazzuk a természetes beszélgetést, a vitát. A beszédgyakorlatokhoz segítséget nyújtanak a tankönyvek szövegei, de felhasználjuk a tanulók tapasztalatait, tudását más tantárgyakból, valamint 15
