Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-09-01 / 1. szám - Sima Éva: Az irodalmi nevelés tanításáról a 7. osztályban
ségességéről mondottak érvényesek az Arany Jánossal foglalkozó órákra is. Módszerünk is hasonló, gyűjtés, s a tanulók maguk mondják el a már ismert adatokat. A tantervben változás lesz, kimarad a János pap országa, bekerült a Szegény Jobbágy. A Nemzetőr dalt megtalálhatjuk a Magyar nyelvi gyakorlatok tankönyvében4. Az Aranyversek közé ideiglenesen bekerült a Családi kör is, mivel a 4. osztályban csak részlet van belőle. Ehhez újra bemutatjuk a Tépéscsinálókat, de most már egy gyengébb tanulóval állapíttassuk meg azt a versszakot, amely egyezik a kép tartalmával (s beszél a szabadságnak véres napjairul.. Tankönyvünk utolsó és legvitatottabb témája Ady. Már a tantervi vita során problémát jelentett, hogy a hetedik osztály végére vagy a nyolcadik osztály elejére kerüljön-e. Ügy hisszük, hogy egy munkával, elemzéssel töltött iskolaév végén a tanulók jobban ráérezhetnek Ady költészetére, mint a szünidő után. Ügyelnünk kell viszont, hogy maradjon meg a szükséges óraszámunk, ne kelljen kapkodnunk! A tantervi anyagon felül a következő verseket tárgyalja vagy csak hozza a tankönyv: Fölszállott a páva, Csillagok csillaga, Párizsban Járt az ősz, Őrizem a szemed. Tantervi feladat a szimbolizmus alapjainak megtanítása. A versek erre kitűnő lehetőséget adnak: a nyár, a kasza, az ugar, a vár- megyeháza egyszerű, könnyen megfejthető szimbólumok. Mielőtt azonban magukra a versekre térnénk, meg kell beszélnünk a századvégi Magyarország életkörülményeit, másrészt ízelítőt kell adnunk a társművészetek kifejezési formáinak változásáról. A már ismert Liszt-rapszódiát összevetjük pl. az Este a székelyeknél egy rövid részletével, a Barabás-arcképet pl. Renoiréval, az ismert Markó-tájképet egy vibráló Van Gogh tájjal stb. Ezután térhetünk rá a megváltozott költői kifejezőeszközök bemutatására. Az első vers a Dózsa György unokája. A téma ismerős, hisz Petőfi tárgyalásakor is találkoztak vele a tanulók. A nagybetűs nyár és kasza szimbóluma könnyen érthető. A Magyar ugaron c. vers elemzésekor induljunk ki a szimbólumokból, s ezek feloldása nyomán közelítjük meg a tartalmat. Az Ady és Párizs témakörbe soroljuk a Párizsban Járt az ősz és a Föl- föl dobott kő c. verseket. Az utóbbinak a nevelési jelentőségét is kihasználjuk a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés erősítésére. A tankönyv végén találjuk a Könyvtári ismeretek, az Irodalomelméleti kislexikon és az írók névjegyzéke c. részeket. A könyvtárról szólókat nem az év végén vesszük át, hanem mielőtt — az alkalmi nevelés óráin belül — a könyvtárlátogatást betervezzük. A másik két melléklettel folyamatosan dolgozunk, első számú forrásunk, segít, ha nincs kéznél irodalmi lexikon — de semmiképp sem helyettesíti azt. A tanár igényes munkáját nagyban segítheti és könnyítheti a szaktanterem. Ezért ahol erre csak a legcsekélyebb lehetőség is kínálkozik, rendezzen be ilyet a pedagógus! Itt egyrészt megvannak a szükséges technikai eszközök, másrészt ott a szabadpolcos kézikönyvtár az értelmező szótárakkal, az általános és irodalmi lexikonokkal, a Hét évszázad magyar verseinek köteteivel, művészeti albumokkal, reprodukciókkal. Szakszerűen berendezett szaktanteremben szívesebben tanulnak a diákok, könnyebben dolgozik a pedagógus, ami az új koncepció megvalósításának időszakában nem elhanyagolható szempont. Jegyzetek: 1. Vörös József: Az irodalom tanítása az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Bpest, 1978. 2. Módszertani kézikönyv a magyar nyelv és irodalom tanításához az alapiskola 7. osztályában. SPN, Bratislava, 1982. 3. A tanterv módosulni fog, az Apostolt az alapiskolában nem tanítjuk. 4. Simonná—Vargáné—Zalabai: Magyar nyelvi gyakorlatok — nem kötelező tantárgy tankönyve az alapiskola 7. osztálya számára. SPN 1982. 6
