Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-10-01 / 2. szám - Szeberényiné Zupkó Judit: A környezetismeret tanításának kérdéseiről / Figyelő
ismereti témaköreinek bevezetésekor a környezetvédelem mindig helyes motiválást jelent, ez összhangban van a tantervvel is. Pl. a gyümölcsfákról szóló tananyagban nemcsak az lényeg, hogy a tanulók megismerkedjenek a körtefa, almafa, cseresznyefa stb. fogalmával, hanem az is fontos, hogy helyes viszony alakuljon ki bennük a gyümölcsfához. A megfelelő motiválás többet ér mindennemű fegyelmezésnél és „prédikációnál”, de igazi eredményre csak akkor számíthatunk, ha sikerül a tanulók érdeklődését felkelteni a növényvilág iránt vagyis a megfigyeléseket fiziológia jellegűvé tesszük. A környezetvédelem mint motiválás remekül alkalmazható a háziállatok, ill. a szabadon élő állatok, valamint a madarak életmódjának megfigyelése során is. A madáretető elkészítése télen számos készséget fejleszt, a környezetismereti tananyag a munkára nevelés motivációs alapját is képezheti. (K. Patočka: Péče o životném prostredí jako motivace prírodovedného učiva v prvouce, 1982, 10. szám, 582—584. o.) A honismeret tanításának hatékonysága nemcsak a külső feltételektől, különböző tanítási formáktól függ, hanem a tanító felkészültségének a mértékétől, attól, mennyire tudja közelhozni a tanulókat azokhoz a jellegzetességekhez, amelyeket a honismeret tanítása során el kell sajátítaniuk. A tanulmányi séta során arra törekszünk, hogy felismerjük a táj (alföldi, hegyi, erdei, városi stb. ] valamely sajátosságát a tananyaggal összefüggésben A tanulók megfigyelőkészségét úgy fejlesztjük, hogy pl. egy reliéf egyes alakzataival történő megismerkedés során a nagyobb természeti egységben elfoglalt helyéből indulunk ki, rámutatunk gazdasági stb. jelentőségére. A honismereti tanulmányi sétákon igen eredményesen alkalmazható a probléma- megoldó módszer. A tanító a jelenségek megfigyelésekor problémahelyzetet teremt amelyet ő maga old meg, miközben elsajá- títtatja a tanulókkal a megoldás módját és gondolatmenetét, a bizonyítás logikáját. A problémamegoldás egyik variánsa a heurisztikus vita szintén alkalmazható a honismeret tanításában. (M. Papik: Využitie vychádzok do okolia školy vo vlastivede. 1982, 6. szám, 340— 43. o. j Ugyanebben a számban a regionális dokumentumok és érdekességek felhasználásáról ír M. Líška. Tapasztalatai alapján vázolja a saját készítésű diapozitívok és magnófelvételek al_ kalmazási lehetőségeit az összevont osztályú iskolákban. A TANÍTÓ Az ez évi 3. számban érdekes tanulmányt olvashatunk Pálmai Jánostól Építészeti ismeretek a környezetismeret tantárgyban címmel. A szerző építész, szakkört vezet egy általános iskolában és ötleteket kínál a pedagógusoknak a megközelítés módjára Elemzi a környezet beillesztését az egyetemes térfogalomba, továbbá az épület hármas szerepét. A halmazoknál tanult módon teremt kapcsolatot: város ház szoba Eszerint az épület: — egy nagyobb egész, a település része —, önálló alkotás, környezetének 'térszervező eleme, — belső terek befogadója. Ezt három embercsoport szemszögével érzékelteti. Pl. egy egyszerű, közönséges ház egy településen: — egy idegen (vagy egy másik környéken élő városlakó) szemével ez a ház nem jelent semmit, sose látta; ha lebontanák, a város — az ő szemszögéből — semmit sem változna; — aki nap nap után arra jár, a környéken lakik, annak ez a ház a közvetlen környezetének része, és még talán azt is észrevenné, ha egy virágcserép kerülne az egyik ablakba; — aki viszont a házban él vagy ott dolgozik, esetleg látogatóban járt ott, az ismeri a házat a legjobban. A továbbiakban foglalkozik az épülettel mint önálló alkotással és mint belső terek befogójával, vázolja, milyen eszközei vannak az építésznek feladatai teljesítéséhez. A tanulmány folytatásában a szerkezetek egyszerű modelleken bemutatható törvény- szerűségeit elemzi, rámutat, hogyan történik a tartószerkezetek tervezése, szemléletesen leírja, milyen eszközök (hurkapálca stb.) segítségével lehet a gyerekek számára érzékelhetővé tenni egyes összefüggéseket, erőhatásokat. A 3. osztályban 2 órában tanítható tanyaggal kapcsolatos gondolatait játékos verseny lehetőségének, szabályainak vázolásával teszi még szemléletesebbé a fényképek mellett. Szeberényiné dr. Zupkó Judit 64