Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-10-01 / 2. szám - Szeberényiné Zupkó Judit: A környezetismeret tanításának kérdéseiről / Figyelő

resszív és aktivizáló módszerek, szervezési formák és didaktikai eszközök kiválasz­tása, c) szemléltetőeszközök és didaktikai se­gédanyag készítése a tanulók csoportban és párosán végzett munkájához, d) a módszertani kézikönyv jelenlegi feldolgozása, amely nem tartalmazza az egyes témákhoz nyújtott módszertani uta­sítások didaktikai struktúráját, Ш. az óra­vázlatokat, e) az adott környezet regionális sajá­tosságai, f) a tanító filozófiai-politikai, szak-, pe­dagógiai és általános műveltsége. Az egyes járások pedagógiai központjai kidolgoztak az alsótagozatos pedagógusok segítségére tematikus tervjavaslatokat, így történt ez többek között a svidníki járás­ban is. Ez azonban a szerzők szerint túl általános, ezért újabb tervjavaslatot dol­goztak ki, gazdagítva konkrét didaktikai eljárásokkal és módszertani megjegyzé­sekkel. Közölnek is egy részletet a 2. osz­tályos környezetismeret tematikus tervé­ből. A kiindulópontot a környezetismeret alapelemei — a témák és altémák képez­ték, illetve ezek tartalma (fogalmak kép­zetek, ismeretek, gyakorlati tevékenységek készségek stb.], megjelölték az egyes ta­nítási órák célját, kidolgozták az egyes órák felépítését, szem előtt tartva a haté­konyságot fokozottan biztosító formákat módszereket, eszközöket, amelyek különö­sen motiválhatják és aktivizálhatják a ta­nulókat a tananyag elsajátításában, ill. amelyek a cél elérését leginkább biztosít­ják. A didaktikai eljárások kidolgozása során a saját tapasztalataik mellett a szak- és módszertani irodalomra támasz­kodtak (az előzetesen előkészített jegyzet­anyagot kitűnően felhasználva). Az egyes órafeldolgozások a következő részekből állnak: oktatási-nevelés cél (a 2. osztály­ban a rövid tartalom is), segédeszközök, képzetek és fogalmak, didaktikai eljárás, olykor megjegyzések a tanító számára (in­formációk enciklopédiákból, atlaszokból stb.). Bár nem sikerült mindig minden taní­tási órát az előre elkészített óratervek alapján letanítani (előre nem látható, vá­ratlan akadályok, szituációk közbejötté miatt), mésris igen hasznosnak bizonyultak az előre elkészített órafeldolgozások, mert egyszerűsítették, meggyorsították az egyes órákra való felkészülést. (A. Stánková—J. Stanka: Ako sa pripravu­jeme na vyučovanie prvouky. 1982, 1. szám, 15—18. о.) A természetismeret tanítása számos lehetőséget jelent a tanulók v i- lágnézeti nevelésére, bár az is igaz, hogy a mi iskoláinkban nincs egyet­len olyan tantárgy sem, amelyet ne lehet­ne kisebb-nagyobb mértékben felhasználni a tudományos világnézet formálására. Is­meretes, hogy maga a tantárgy nem biz­tosítja a helyes világnézet kialakítását, hi­szen egy és ugyanazon tantárgy tanulása során különböző világnézet alakulhat ki a tanulókban. A kapitalista országokban pl. lényegében ugyanazokat a tantárgyakat ta­nulják a tanulók, mégsem nevelik őket a tudományos világnézetre. Az egyes tantárgyak világnézetformáló jelentőségének a tanító munkája a záloga. A tanulók tudományos világnézetének ki­alakulását a következők feltételezik a ta­nító személyével kapcsolatosan: , 1. legyen meggyőződéses marxista, aki­re a tettek és szavak egysége jellemző, 2. törekedjen is a tanulók tudományos világnézetének a kialakítására. Akad ma is szép számmal olyan tanító, aki bár tu- dómányos világnézetet vall, a tanulók ba­bonáit, előítételeit illetően túl toleráns ma. gatartást tanúsít, 3. legyen képes a tanulók beállítódásá­nak a helyes formálására. A nézeteket nem lehet ráerőltetni senkire, az a meg­felelő mód, ha a tanító arra készteti a ta­nulókat, hogy őszintén fejtsék ki saját né­zeteiket, s a hibák esetében sok tapintat­tal próbál korrigálni. A természetismeret tanításában a világ­nézet formálását elősorban a helyes kép­zetek és fogalmak kialakítása segíti elő. A fogalmak pontosságára különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. További fontos fel­adat: a jelenségek közti összefüggések fel­ismerése, csak ezáltal biztosítható a vi­lágban végbemenő történések, törvénysze­rűségek későbbi megértése is. A természet teleologikus értelmezése gyakran szorosan összefügg az anitropomorfizmussal, amelyen az emberi tulajdonságok nem megfelelő át­vitelét értjük a természeti jelenségekre. Mindig meg kell indokolni, miért nem he­lyes a használt kifejezés és meg kell ta­lálni a megfelelőt. (M. Slípka: Podíl učitele na svetonázorové výchove zá.kü ve vyučování prírodovede. 1982, 1. szám, 39—42 о.) A környezetvédelem nem csupán divatos téma, hanem a szocialista művelő­dés egyik legfontosabb feladata. Elvei szo­ros kapcsolatban állnak a világnézeti ne­veléssel, hiszen a természeti jelenségek okainak megismeréséről van szó. Az 1. és a 2. osztályos környezetismeret természet­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom