Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-10-01 / 2. szám - Jalecz Ede: A testnevelési órák hatékonyságának vizsgálata
fiú lány 1. ábra A 2. osztályos tanulók megterhelésének görbéié tátlag) testnevelési folyamat minőségének állandó növelése, hogy a mozgásszegény életmód káros hatásait hatékonyan kiküszöbölhessük. E szemszögből nézve a testnevelési folyamat nélkülözhetetlen az ifjú nemzedék formálása szempontjából. Mivel az oktatás csak heti két órában valósul meg, szükséges, hogy ezek az órák minél effektíveb- bek legyenek. Ezért felmérésünk célja az volt. hogy megállapítsuk a testnevelési órák hatékonyságát és a tanulók megterhelését az alapiskola 1—4. osztályában. Kiindulóponti feltételezések és feladatok 1. Feltételeztük, hogy a testnevelést az iskolák 1—4. osztályaiban jelenleg klasszikus módszerekkel tanítják. Főleg a tanítónők többsége nem ismeri és nem alkalmazza a modern és effektiv módszereket (kiegészítő gyakorlatok, köredzés, kiválasztott helyeken való gyakorlatok és a megszakítás nélküli (zsinór) gyakorlatok és ezért az órák nem eléggé hatékonyak. 2. Feltételeztük, hogy a testnevelési órák a fiziológiai megterhelés szempontjából nem hatásosak. 3. Feltételeztük továbbá, hogy a tanuló esetleges nagyobb fokú megterhelése esetén csökken a reakcióképessége. Ezen pontok tisztázására szükséges volt felmérésünkben: 1. megvizsgálni a testnevelési órák hatékonyságát, azt, hogy milyen mértékben használják ki az adott 45 percet a tanulók mozgásaktivitására; 2. megvizsgálni, hogy a testnevelési órák fiziológiai megterhelés szempont, jából hatékonyak-e; 3. megvizsgálni, hogy milyen hatással van a megterhelés a tanuló reakcióképességére. Ha hatással van, ak: kor vajon a hatás pozitív vagy negatív irányú-e? A felmérés módszere Felmérésünket hattagú csoport végezte négy hónapig egy nyitrai alapiskola 2., 3. és 4. osztályában 1980. október 1-től 1981. január 30-ig. Minden osztályból kiválasztottunk két közepes képességű tanulót (egy fiút és egy lányt). Az órán mértük az időt, a gyakorlatok fajtáit, ismétlődésük számát, a pulzusszámot (minden gyakorlat után) és a fáradtság külső megnyilvánulásait. Ilyen módon tíz testnevelési órát mértünk fel. A pedagógiai megfigyelés során azt követtük nyomon, hogy a tanítók milyen foglalkoztatási formákat és módszereket alkalmaztak; hogyan használták ki a felszerelési lehetőségeket; hogyan szervezték meg az órát, hogyan motiválták a tanulókat, hogy 53
