Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-10-01 / 2. szám - Hadas Katalin: Miért marad le a gyerek a tanulásban? - beszélgetés Dr. Ladislav Koščcsal

Miért marad le a gyerek a tanulásban? (Beszélgetés Dr. Ladislav Košecsal, a tudományok kandidátusával) A gyermek különféle okokból visszamaradhat a tanulásban. Gyakran saját képtelensége, a tanító rossz hozzáállása, a kedvezőtlen környezeti hatások, vagy a szülők nem eléggé gondos felügyelete miatt nem ér el kielégítő ered­ményt. Mi a pedagógus dolga, hogyan segíthet ezeknek a gyerekeknek? Egyál­talán: hogyan ismerhetők fel az általános és speciális okok a tanulásban visszamaradt gyermekeknél? Erről kérdeztük meg Dr. Ladislav Koščot, a tu­dományok kandidátusát, a Bratislavai Gyermek- és Patopszichológíai Kutató- intézet vezető dolgozóját, a gyermekpatológiai részleg vezetőjét, aki már több évtizede foglalkozik ezzel a problémával. Számos előadókörúton vett részt külföldön, értékes publikációival szaklapokban találkozhatunk. Olvasóinkat érdekelné, hogy mivel foglalkozik a patopszichológia? — Röviden fogalmazva a patopszi­chológia a lelki élet zavaraival foglal, kozik, s e tudományágon alapszik a speciális pedagógia és a gyógypedagó­gia is. Érdeklődése középpontjában a normalitás és abnormalitás, valamint az egészség és a betegség fogalmai állnak. Ezek bonyolult fogalmak. Kie­melem közülük a normalitást, amit há­rom szempontból is megközelítünk. Az egyik az ideális normalitás — pszichológiai szempontból ezen a „lel­ki egészséget“ értjük, amely a mo­dern pszichológia alapján magába fog­lalja a személyiség kibontakozását is E szerint az ideális normalitás sze­rint minden olyan állapot abnormá­lisnak nevezhető, amely boldogtalan­sághoz, kétségbeeséshez vagy csaló­dottsághoz vezet. A második szempont a statisztikai normalitás. Ezt statisztikai számítá­sokkal állapítják meg (átlag, médiám modus stb.). Abnormálisnak tekinthe­tő bizonyos szempontból az átlagon felüli intelligencia, a rendkívüli te­hetség is. A harmadik szempont a funkcioná­lis normalitás, amely olyan tulajdon­ságokat, viselkedést és feltételeket foglal magába, amelyek az adott egyénnek optimális megnyilvánulást és megelégedettséget biztosítanak. Ön a patopszichológia mely részte­rületével foglalkozik a legintenzíveb­ben? — Már néhány évtizede keresem azokat az általános és speciális oko­kat, amelyek hátráltatják a gyermeke, két a tanulásban. Melyek az általános okok? — Ide tartozik az oligofrénia, az oligofréniával határos esetek, a de­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom