Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-10-01 / 2. szám - Hadas Katalin: Miért marad le a gyerek a tanulásban? - beszélgetés Dr. Ladislav Koščcsal

mentia, vagyis a lelki működés nagy­fokú csökkenése, a szociális oligofré­nia, a lelki infantilizmus, könnyű agy. sérülések, gyermekneurózis, gyermek- pszichózis, az átlagon felüli képessé­gek és a különféle szomatikus megbe­tegedések. A szakirodalom gazdagon elemzi az itt felsoroltakat. Megpróbálná, kérem, tájékoztatni olvasóinkat ezekről az okokról? — Oligofréniával a szellemileg visz- szamaradottakat jelöljük, akik öröklő­dés útján, esetleg a terhesség alatt vagy közvetlenül a születés után szer­zett betegség következtében váltak ilyenné. Ennek legsúlyosabb formája az idiótia, a szellemi fejletlenség (IQ 0—25]. Az idióták nem taníthatók és nem nevelhetők. Az imbecilek (IQ 25— 50) nevelhetőek, viselkedésük csiszol­ható, de írni, olvasni, számolni nem taníthatók meg. A debilek (IQ 50—70) taníthatók, de csak bizonyos határo­kon belül. Ezeket a gyerekeket kise­gítő iskolákba kell tanácsolni. Az oligofréniával határos esetekhez soroljuk az átlagon aluli képességek­kel rendelkező gyerekeket (IQ 70—90) Nekik sokkal több energiájukba és idejükbe telik az alapiskolai tananyag elsajátítása. Nehézségeik általában ma­tematikából, olvasásból és helyesírás­ból vannak. Mechanikusan olvasnak, nehezen értik meg az elolvasott szö­veget. Logikai gondolkodásuk kezdet­leges. Dementiával sújtottak az olyan gyer­mekek, akik a születés után normáli­san fejlődtek, de később valamilyen betegség vagy agysérülés miatt lelas­sult a fejlődés, esetleg teljesen meg­rekedt, s személyiségük destrukturá- lódott. Szociális oligofrénián azokat az ese­teket értjük, amelyek oligofréneknek tűnnek, de nem azok. Betegség vagy elhanyagolt nevelés következtében nem volt módjuk értelmi képességeik­hez mérten fejlődniük, így aztán mes­terségesen olyanokká váltak, mint az oligofrének. Kiket nevezünk lelkileg infantilisok­nak? — Azokat a gyerekeket, akiknek sze­mélyiségében, viselkedésében, érzel­meiben, kedvtelésében, hajlamában olyan jegyek figyelhetők meg, amelyek a fiatalabb korosztályra jellemzőek Az infantilis gyerekek naivak, játéko­sak, alacsony a tűrőképességük, fél­nek, önállótlanok, szorosan kötődnek szüleikhez, mindemellett intellektuá­lis képességeik fejlettek. Ha megfelelő nevelési módszerekkel idejében bea­vatkoznak ezeknek a gyerekeknek az életébe, rövid időn belül jó eredmé­nyeket érhetünk el. Hogyan jellemezhetők a könnyű agy­sérülésben szenvedő gyerekek? — Könnyebb agysérülések követ­keztében az értelmi képesség struktú­rája sérül meg. Jellemzői a túlzott ak­tivitás, mozgékonyság, a figyelem csök­kenése, érzékenység, impulzivitás, ér­zéki és érzelmi elváltozások stb. Mondana néhány szót a gyermek­neurózisokról? — Gyermekneurózison az idegrend­szer olyan zavarait értjük, amelyek gátolják a gyermeket abban, hogy al­kalmazkodni tudjon társadalmi környe­zetéhez. A neurózisokhoz soroljuk a pszichaszténiát — ide tartoznak a fó­biák (beteges félelem), szorongás, ki sebbségi érzés, kényszerképzetek depresszió, negativizmus stb. Szintén a neurózisokhoz tartozik a neuraszténia —ennek előterében testi tünetek állnak, például fejfájás, gyomorbántalmak, ál­matlanság, étvágytalanság, hiányinger. Ide tartoznak még a hisztéria, amely a legkülönfélébb módon mutatkozik meg: szenzációhajhászással, irigységgel nyugtalansággal. Legjellemzőbb formái a hisztériás sírás, ájulás, megmereve­dés. A neurotikus gyermeket gyógyítani kell, elsősorban pszichoterápiával. Az iskolában figyelembe kell venni, hogy beteg gyerekről van szó, hogy lema­radása tulajdonképpen másodlagos 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom