Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-09-01 / 1. szám - Könyvekről / Könyvekről
Számos könyv jelent meg róla (Varga Tamás, a magyar matematikaoktatás korszerűsítője megmutatta a kockát Helsinkiben egy londoni tudósnak, aki a matematika oktatás korszerűsítésének szakembere, s könyvében „derekasan népszerűsítette“), kétségtelen, hogy a matematikai ismeretszerzés és képességfejlesztés kiváló eszköze is ez a szellemes találmány. Időszerű feladat előkészíteni a találmány második hullámát. A piac mai, részleges telítődését előre lehetett látni. A logikai játékokra néhány ország behozatali tilalmat rendszeresített, de ugyanakkor ezen országok taneszközöket, ha jók, importálhatnak. Ezen a szálon kezdett az Országos Pedagógiai fntézet foglalkozni a Rubik-kockával. Megvan a realitása annak is, hogy már ugyanebben a tanévben egyes általános és középiskolák matematikai szakkörei önként vállalkozó pedagógusok irányításával elkezdjék kipróbálni a kocka pedagógiai értékeit. Lehetőség van arra is, hogy a fizika, a kémia és a vizuális nevelés területén is később kísérletezni kezdjenek a kocka pedagógiai alkalmazásával. Az alkotó cáfolta a cikkíró kérdését, miszerint elfoglaltsága a kockával kapcsolatban elfordítaná eredeti hivatásától. ,,Az építészetet magam választottam fő tevékenységi területként. Szeretem is. Minek változtatnék? Ez a hivatás igen széles körű, tehát változatos tevékenység. Bizonyos fokig a kocka is beletartozik, ezért a vele való elfoglaltság nem elvi alapon, hanem csak a ráfordított idő arányában állhat ellentétben oktatómunkámmal.“ Benkő Loránd egyetemi tanár szerint (ápr. 2.) az egyetemi hallgatók színvonala szinte évről évre romlik „szinte mindenben, szakmai érdeklődésben, tárgyi tudásban, gondolkodási kultúrában, munkaszeretetben egyaránt“,... „mivel így nevelkedtek“. Garami László az erre az írásra válaszoló cikkében azon meditál, miért ilyenek (ha ilyenek) ezek a fiatalok, akik az ELTÉ-re az ötszörös túljelentkezők közül mint legjobbak jutottak be a bölcsészkarra. Kritizálja a tényt, hogy a hallgatókat elmarasztaló oktató ugyanezen hallgatóknak mintegy 90 százalékban jeles vagy jó minősítést adtak. A fogyatékosságok okát nem lehet csupán a családi nevelés, a középiskolai felkészítés gyengeségére szűkíteni, de akad hiba az egyetemen is, „a pedagógiai légkörnek jobban át kellene hatnia főként a pedagógusképző felsőoktatási intézmények munkáját.” Elgondolkodtató ugyanebben a számban (25.) Benkő László válasza Garami bíráló cikkére. SZEBERÉNYINÉ Z. JUDIT KÖNYVEKRŐL R. M. Rogova: A felső tagozatos tanulók ződésének a kialakítása fMoszkva, Pedagógiai Kiadó, 1980, 176 A tudományos világnézetre való nevelés nemcsak a tanításelmélet szempontjából fontos, hanem a mindennapi élet gyakorlata szempontjából is. Ezzel a problémakörrel a párt- és állami kommunista szemléletének és meggyőo.) dokumentumok is rendszeresen foglalkoznak. A kérdést a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusa is megvitatta, s hangsúlyozta: minden megjelent publikáció 31
