Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-09-01 / 1. szám - Könyvekről / Könyvekről

gazdagabbá teszi a világnézeti szemlélettel és meggyőződéssel foglalkozó elméletet és gyakorlatot.

Az utóbbi időben a Szovjetunióban megjelent ilyen jellegű munkák egyike R. M. Rogovának a moszkvai Pedagógiai Kiadó gondozásában 1980-ban megjelent A kommunista szemlélet és meggyőződés kialakítása c. munkája. A kiadvány a felső tagozatos (10—14 éves) tanulókkal foglalkozik. Ebben a korban szilárdul meg az ember világnézete, ekkor dől el az, milyen lesz a felnőtt személyisége. A pedagógiai gyakorlatban a beállítódás és a meggyőződés szempontjából oly fontos időszakban nem tudunk kellő hatékonysággal állást foglalni annak érdekében, hogy ifjúságunk világnézete megszilárduljon s valóban aktívvá, öntudatossá és tudományossá vájjon.

A szerző művét hét fejezetre osztotta. A világnézetről írott elméleti tanulmányokból indult ki, abból, milyen jelentőségük van a ma embere számára, s meghatározza a kommunista szemlélet kialakításának metodológiai elveit. A világnézetet olyan nyílt rendszerként értelmezi, amelyben az ember véleményt alakít ki magában az őt körülvevő világról.

A tudományos világnézet kialakításának folyamatában a legfontosabbnak a következő elvek tűnnek: ,,az érzékel- hetőség elve, a társadalmi jelenségek és a nevelés folyamatának érzékelhető történelmi megközelítése, a tudományosság elve, a kommunista pártosság és az osztályszempont elve, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának az elve, a meggyőződésnek mint a személyiség társadalmi-gyakorlati megnyilvánulásának az elve.” (13. 1.)

A következő fejezet a világnézet a középiskolás korban. A fejezet foglalkozik a világnézet kialakítása folyamatának feltételeivel is. Ebben a fejezetben — amely a pedagógus számára rendkívül sok hasznosat tartalmaz —

a szerző arra összpontosítja a figyelmet, hogyan lehet felhasználni a tananyagot mint a világnézet kialakításának az eszközét, s csak kisebb mértékben foglalkozik a folyamat elemzésével.

A szerző a 3. és a 4. fejezetben a világnézet kialakításának eszközeivel foglalkozik, elsősorban azzal, milyen mértékben van hatással egyrészt a marxizmus-leninizmus elméletének tökéletes ismerete, másrészt az ifjúsági szervezet tevékenysége mint a nevelés formája a világnézeti meggyőződés kialakulásának folyamatára.

Figyelemreméltó az a tény is, hogy a tanulmány egyes fejezetei az ifjú ember erkölcsi és esztétikai példaképének a kialakításával is foglalkoznak.

Mivel a tudományos-műszaki fejlődés jelenlegi szakaszában még nem oldottuk meg teljes mértékben a munkára nevelés problémáját, értékelnünk kell azt a tényt, hogy a szerző az utolsó fejezetben éppen azt vizsgálja, milyen hatással van a munkatevékenység a tanulók kommunista szemléletére, s elméleti állításait kutatások eredményeivel is igazolja. A kísérletek eredményei azt is bizonyítják, hogy a felsőbb osztályok tanulói a munkatevékenység motívumaként a közös munkát, a tanulótársak megismerését és a munkaszokások elsajátítását jelölték meg, míg az alsó tagozaton más motívumok a döntőek, pl. a munka érdekessége, vidám munkavégzés, a sok közös barát stb. Mindez bizonyítja, hogy a pozitív világnézet kialakításában fontos szerepet játszik a munka.

Ha a felvetett kérdéskörre így tekintünk, az említett könyv nemcsak az elméleti dolgozók számára jelent gazdag forrást, hanem a gyakorlatban dolgozók számára is. A pedagógusok értékes ötleteket találhatnak e tanulmányban, melynek révén saját munkájukban is javíthatják a világnézeti nevelés színvonalát.

Ford. K. GY.

32