Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-12-01 / 4. szám - Svec Ilona: A szlovák nyelv artikulációs bázisa kilakításának tapasztalatai
ták a délutánt, hogy ismét eljöjjön közéjük. Megtanulták a dal szövegét és dallamát, együtt mozogtak, táncoltak a dal ritmusára. Ezután következett a bemutatkozás. A gyermekekben nem léptek fel gátlások, a játék hevében bátran, szépen megmondták a nevüket „Aničkának“ (Pl. Ja som Katka Tóthová.j. Ezzel a módszeres eljárással sikerült felkelte- tenem a gyermekek érdeklődését és megalapoznom aktivitásukat. További feladatként tűztem ki a nyelvi gyakorlatok formáinak változatosságát, és igyekeztem olyan megoldásokat keresni, amelyek legközelebb állnak a kisgyermek életkori sajátosságaihoz. Az Űtmutatóban feltüntetett nyelvi anyagot olyan játékos keretbe illesztettem, amelyben megnyilvánulhatott a kisgyermek életeleme, a játék, cselekvés, mozgás. A játék segítségével kis beszédszituációt alakítottunk ki. (A gyermekeknek nem okozott nehézséget megérteni azt, hogy ,Ako sa voláš?“, ha azonban harmincszor kellett volna kérdezni vagy hallgatni, hogy „Volám sa . ..“ már unalmas lett volna.) Viszont a szakirodalom, valamint tapasztalataim is azt igazolják, hogy a beszéd és artikuláció, a szavak és mondatok bevésése is csak úgy fejleszthető, lia minden gyermek maga is csinálja, mondja, hangoztatja, ismétli. Ezért iktattam be ehhez az anyagrészhez a „Kaša kypí ...“ című dalosjátékot. A játék mind hangterjedelemben, mind a szöveg egyszerűsége szempontjából megfelel az ötéves gyermekeknek. Ezenkívül mozgatóerővel, inspiráló hatással és aktivizációs lehetőségekkel is bír. (A játék leírása: A gyerekek körben állnak, jobbkezükkel keverő mozdulatot végeznek. Az óvónő énekli a dalt, egy-egy gyerek nevét hangoztatja és hívó mozdulatot végez, később a dalt az összes gyermek énekli. Az így kihívott gyermek a játékból adódó szerep szerint válaszol a kérdésre.) A játékot többszöri ismétlés után sem unják meg, és lassan meg tudják mondani egymás nevét szlovákul is. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy a gyakorlatok nem válnak formálissá és szárazzá. Az óvodai szlovák nyelvi beszélgetések egyik legfontosabb feltétele az óvónő jó módszertani és nyelvi felkészültsége. Bizonyítom a kézikönyv szerzőinek állítását, mely szerint elengedhetetlen követelmény és a foglalkozások pergő és törésmentes megvalósításának egyik alapfeltétele az óvónő jó szlovák nyelvtudása. A tanítás ugyanis csak úgy lehet eredményes, ha csak szlovák nyelven, az anyanyelv tolmácsolása nélkül törté' nik, amint ezt a gyakorlat is bizonyítja. A szakirodalom tanulmányozása, módszertani felkészülésem és több évi tanítás során rájöttem arra, hogy a nyelvi anyag felépítésének sorrendjét be kell tartanom, hogy az egyes nyel306
