Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-12-01 / 4. szám - Svec Ilona: A szlovák nyelv artikulációs bázisa kilakításának tapasztalatai

ták a délutánt, hogy ismét eljöjjön közéjük. Megtanulták a dal szövegét és dallamát, együtt mozogtak, táncol­tak a dal ritmusára. Ezután következett a bemutatkozás. A gyermekekben nem léptek fel gát­lások, a játék hevében bátran, szépen megmondták a nevüket „Aničkának“ (Pl. Ja som Katka Tóthová.j. Ezzel a módszeres eljárással sikerült felkelte- tenem a gyermekek érdeklődését és megalapoznom aktivitásukat. További feladatként tűztem ki a nyelvi gyakorlatok formáinak változa­tosságát, és igyekeztem olyan megol­dásokat keresni, amelyek legközelebb állnak a kisgyermek életkori sajátos­ságaihoz. Az Űtmutatóban feltüntetett nyelvi anyagot olyan játékos keretbe illesztettem, amelyben megnyilvánul­hatott a kisgyermek életeleme, a já­ték, cselekvés, mozgás. A játék segít­ségével kis beszédszituációt alakítot­tunk ki. (A gyermekeknek nem oko­zott nehézséget megérteni azt, hogy ,Ako sa voláš?“, ha azonban har­mincszor kellett volna kérdezni vagy hallgatni, hogy „Volám sa . ..“ már unalmas lett volna.) Viszont a szakirodalom, valamint tapasztalataim is azt igazolják, hogy a beszéd és artikuláció, a szavak és mondatok bevésése is csak úgy fej­leszthető, lia minden gyermek maga is csinálja, mondja, hangoztatja, is­métli. Ezért iktattam be ehhez az anyagrészhez a „Kaša kypí ...“ című dalosjátékot. A játék mind hangterjedelemben, mind a szöveg egyszerűsége szem­pontjából megfelel az ötéves gyerme­keknek. Ezenkívül mozgatóerővel, ins­piráló hatással és aktivizációs lehető­ségekkel is bír. (A játék leírása: A gyerekek körben állnak, jobbkezükkel keverő mozdulatot végeznek. Az óvó­nő énekli a dalt, egy-egy gyerek nevét hangoztatja és hívó mozdulatot végez, később a dalt az összes gyermek ének­li. Az így kihívott gyermek a játékból adódó szerep szerint válaszol a kér­désre.) A játékot többszöri ismétlés után sem unják meg, és lassan meg tudják mondani egymás nevét szlová­kul is. Ennek a módszernek nagy elő­nye, hogy a gyakorlatok nem válnak formálissá és szárazzá. Az óvodai szlovák nyelvi beszélgeté­sek egyik legfontosabb feltétele az óvónő jó módszertani és nyelvi felké­szültsége. Bizonyítom a kézikönyv szerzőinek állítását, mely szerint el­engedhetetlen követelmény és a fog­lalkozások pergő és törésmentes meg­valósításának egyik alapfeltétele az óvónő jó szlovák nyelvtudása. A ta­nítás ugyanis csak úgy lehet eredmé­nyes, ha csak szlovák nyelven, az anyanyelv tolmácsolása nélkül törté' nik, amint ezt a gyakorlat is bizonyít­ja. A szakirodalom tanulmányozása, módszertani felkészülésem és több évi tanítás során rájöttem arra, hogy a nyelvi anyag felépítésének sorrendjét be kell tartanom, hogy az egyes nyel­306

Next

/
Oldalképek
Tartalom