Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-11-01 / 3. szám - Albert Sándor: Az oktató-nevelő munka korszerű értelmezése
Az oktató-nevelő munka korszerű értelmezése ALBERT SÄNDOR mérnök, Kassai (Košice) Magyar Tanítási Nyelvű Gépipari Szakközépiskola „A tudás ma: képzettség és tájékozottság ... A jó iskola ma. bevezetés a könyvtárba vagy c laboratóriumba.” fNémeth László) „A diák nem telitöltésre váró edény, inkább fáklya, melyet meg kell gyújtani” — mondogatták a régi bölcsek Komenský is így ír: „Nem az az okos aki sokat tud} hanem aki hasznosat tud.” Az iskola feladata nem a felhalmozott tudásanyag továbbítása, hanem azoknak az ismereteknek és képességeknek a begyakorlása, melyek az élet útvesztőm segítenek eligazodni, az aka dályokat segítenek legyőzni. A legtöbb pedagógus vallja, hogy a legértékesebbek azok az ismeretek, melyeket a d.ák saját erőfeszítésével, munkájával szerzett, ezért a tanulást ma úgy értelmezzük, mint a felvetett problémák megoldását elősegítő képességek megszerzését saját tevékenységünk révén. A tanítás célja tehát az önálló munkához szükséges képességek begyakorlása, a gondolkodásra való nevelés abból a célból, hogy az ifjúság megőrizze a nyitottságot minden érték iránt. A tananyagot passzívan befogadó diák aktívvá lesz, ha a tanítási órán együtt dolgozik a tanárral, s így szerez új ismereteket: a tanár vezetésével, de önállóan. így válik a tevékenység struktúrája és rendszere fontosabbá, mint maga a tudásanyag. Az emberi élet és a műszaki gyakorlat a múltban is, ma is állandó problémák elé állítja az emberiséget. Napjainkban az iskola feladata éppen az, hogy önálló gondolkodásra tanítson és cselekvésre ösztönözzön, olyan képességeket fejlesszen ki, melyek a problémák megoldásához nyújtanak segédkezet a diákoknak. Csak rajtunk, pedagógusokon múlik, fel tudjuk-e kelteni a fiatalok természetéből fakadó tudás- és cselekvésvágyat. Ennek a célnak rendeljük alá a tanítási folyamatot és annak szervezeti felépítését. Ha az iskola nem alkalmazkodik a kor követelményeihez, nem töltheti be feladatát. A követelmények pedig egyre nagyobbak, egyre nehezebb megfelelni nekik. Célunk csakis az oktatómunka korszerűsítésével, érhető el. Két út kínálkozik: 1. a tanulók aktivitásának és önállóságának fokozását célzó korszerű oktatási módszerek alkalmazása (problémafelvető oktatás, kísérleti kutatómunka stb.j, 2. az oktatás keretén belül használt technikai eszközök ésszerűbb kihasználása szaktantermi oktatás bevezetésével. A problémamegoldó oktatás A problémamegoldó oktatás célja az új ismeretek és képességek megszerzése elméleti vagy gyakorlati problémák megoldásának útján. A problémamegoldó oktatás fázisai: 1. problémaszituációk szervezése, 2. a probléma megfogalmazása, 3. a megoldáshoz szükséges források kijelölése esetleg közvetlen útmutatás, segítség, 4. önálló „felfédezö” munka, 83
