Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-11-01 / 3. szám - Vocelka, Vladimír: A halmazok képzése és a velük végzett műveletek / Óvodai nevelés

ÓVODAI NEVELÉS A halmazok képzése és a velük végzett műveletek VLADIMÍR VOCELKA tanár, Krnov A halmaz szót a matematikaelmélet számára alkották. A halmaz fogalmá­nak meghatározása igen nehéz. Szá­munkra azonban elegendő a követke­ző — aránylag egyszerű — meghatáro­zás: A halmaz dolgok, személyek, álla- tok stb. összességének matematikai megjelölése. Ebből a munkamegosztásból egészen egyértelműen következik, hogy a hal­maz fogalma az általánosítás folyama­tának végső szakasza, absztrakt foga­lom. A didaktikai alapelvek azonban ajánlják a konkrétumtól az absztrak- tum felé való haladást. Ebből a szem­pontból az óvodában nem indulhatunk ki az absztrakt jogalomból, hanem el­lenkezőleg: az egyedi, sajátos fogal­makkal végzett munka jelöl kellene fokozatosan az absztrakt fogalmakig eljutnunk. Ezért az óvodában nem ajánljuk munka közben a halmaz szó használatát. Erre az ajánlásra az óvónők zöme azzal reagált, hogy a halmaz szakfo­galmat a csoport fogalommal helyette­sítette. Ez utóbbi használatát még ár­talmasabbnak kell tekintenünk mint a halmaz fogalom alkalmazását, mint­hogy a gyermek elképzeléseinek azo­nos tartalmát pontatlanul, szakszerűt­lenül és nem tudományosan fejezzük ki vele. Az eredmény a tudományosság didaktikai elvének kétszeres durva megsértése. Az egyik az elképzelés pontosságára vonatkozik, a másik a megszokás pedagógiai-pszichológiai ér­telmezésével kapcsolatban. A csoport szó helytelen megszokást képvisel, amelyet az első osztályban ki kell kü­szöbölni. (Emellett tudjuk, hogy köny- nyebb új megszokásra tanítani, mint a rosszat kiküszöbölni.) így ellentmondásba keveredünk. A halmaz szó nem megfelelő, a csoport szó a „halmaz” jelentésében káros. Hogyan jelöljük meg akkor a halma­zokat, melyekkel dolgozunk? A válasz egyszerű. Használjunk természetes ki­fejezéseket, úgynevezett gyűjtőfogal­makat, amelyek általánosan ismertek, pl. nyáj, falka, sereg, csapat, sor stb. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy eze­ket a szavakat helyes összefüggésben használjuk. A megjelölések tarka együtteséből a továbbképzés folyamán nagyobb nehézségek nélkül általánosí­tással kialakíthatjuk a halmaz fogal­mát. Azt a tárgyat, amely bizonyos össze­függésbe tartozik, a halmaz elemének nevezzük. A halmazt kétféleképpen határozhatjuk meg: az elemek felsoro­lásával vagy a halmaz valamennyi ele­me közös tulajdonságainak feltünteté­sével. Miután a halmazt meghatároz­tuk, eldönthetjük, hogy az új elem a halmazba tartozik-e vagy sem. A hal­mazok létrehozásakor ügyelnünk kell rá, hogy elemeiket világosan határoz­zuk meg. A „minden jó gyermek” kije­lentés az elemek tulajdonságai hely­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom