Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-11-01 / 3. szám - Vocelka, Vladimír: A halmazok képzése és a velük végzett műveletek / Óvodai nevelés

télén megfogalmazásának (iskola) pél­dája. Ki a jó gyermek? Aki sohasem rosszalkodik, vagy aki éppen jelenleg nem rosszalkodik? Vagy az a gyerek, aki bár csendben ül, de lélekben talán nincs is jelen? Továbbá arra is kell ügyelni, hogy a halmaz terjedelmét pontosan megjelöl­jük. így hát a „minden fiú” kijelen­tés a világon élő valamennyi fiú hal­mazát jelenti. Ha a fiúknak csak egy csoportjára gondolunk, ezt a követke­ző pontos megfogalmazással fejezzük ki: „Minden fiú, aki ma itt van az óvo­dában.” Részhalmaz. Ha a halmazban előfordulnak olyan elemek, amelyek­nek valamilyen további közös tulajdon­ságuk van, részhalmazt alkothatunk. Ezt a matematikában a következőkép­pen határozhatjuk meg: Minthogy az A halmaz valamennyi eleme а В hal­maz eleme is, így az A halmazt а В halmaz részhalmazának nevezzük. Pél­dául a személyautók halmazában van­nak piros autók. A piros autók a sze­mélyautók halmazának képezik rész­halmazát. (1. ábra) Műveletek a halmazokkal. A halmazokkal való munka közben nem kerülhetjük el a műveletek végzé­sét. Négy alapvető halmazműveletet különböztetünk meg, ezek: a kiegészí­tés, az egyesítés, az átfedés és a kü­lönbség. Tekintettel arra, hogy az óvo­dai gyakorlatban csak az egyesítés és az átfedés használatosak, a többi mű­veletre nem térünk ki. 1. ábra 2. ábra Egyesítés Két halmaz, az A és В egyesítése mek, az A halmazba, а В halmazba, valamennyi elem halmaza, amely ele- vagy mindkettőbe tartoznak. /2. ábra) 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom