Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-11-01 / 3. szám - Bertók Imre: A magyar névutók szlovák nyelvi egyenértékeseinek kontrasztív elemzése

lettes hatóság, közöttes növény, helyettes tanár, mögöttes országrész;

3. a névutókhoz járulhatnak esetragok — A találkozást kedd utánra halasztották. Az indulást húsvét előttre tűzték ki. Várnunk kellett az ünnepek utánig.

4. a névutókhoz járulhatnak birtokos személyragok -m, -d, -a, -e stb. — utánam, közötted, mögötte stb.;

5. a névutó lehet a szóösszetétel utótagja — ezalatt, mindazáltal, mindenekelőtt stb.

b) a szinonimitásuk (szinonim jellegük] —

1. ez magából a névutók tőszavának azonosságából következik — esetben, esetében, esetén, táján, tájban, tájon, tájt stb.;

2. ugyanabból a tőszóból névutópár keletkezik — egy személyragos forma birtokos szerkezetben és egy jelöletlen forma jelzős szerkezetben — alapján — alapon, módján — módra;

3. asszociatív kapcsolat révén — vlminél, mellett, táján, körül, közelében, körében, környékén, vidékén stb.

c) a szó rendi eltolódásuk. Az elöljáró névutók újabban nagyobb teret kapnak a nyelvünkben. Az egyszerű névutók közül is kerültek ki előrevetett névutók. Pl. Túl vánkoson, leplen, ingen. (Ady], Züm-züm; röpködtek végig az úton Tréfás falevelek. (Ady)

Az előrevetett egyszerű névutók száma nem sok. Sokkal nagyobb az előrevetett névutószerű kifejezések száma, s ezen a téren állandó gyarapodásnak lehetünk a tanúi. Az előrevét tulajdonképpen fellazította a magyar mondat szórendjét. Az információ fontossága szempontjából előrevetett névutó vagy esetenként névutószerű kifejezés kétféle funkciót tölthet be:

a) megváltoztatja a mondat szórendjét,

b] tömörebbé teszi a kifejezést.

Az előbbit főleg mondatlélektani okok hozzák létre, de lehet idegen hatás is (germanizmus, szlovakizmus).

Az utóbbi ökonómiai motiváltságú a való folyamatos történésű igeneves szerkezetek esetében. Sokan ugyanis elavultnak tartják az ilyen kifejezéseket: az eseményekkel való kapcsolatban, a jegyzőkönyvi megállapodásra való hivatkozással stb. Helyettük az előrevetett esetenként névutószerű ki- fejezéses szerkezetet választják: kapcsolatban az eseményekkel, hivatkozással a megállapodásra.

Az előrevetés a névutók döntő többségét nem érinti, inkább stilisztikai eszközként kell ezt felfognunk, mivel névutórendszerünket alapjában nem befolyásolja, de vele mindenesetre a . szak- és a műfordításban számolnunk kell. A fordítás szempontjából fontos ugyanis a nyelvi alakzat tűrőképessége, teherbírása és hajlékonysága.

A névutók toldalékolhatóságát egyes nyelvészek megkérdőjelezik. Vannak olyan nézetek, hogy a névutó-melléknevek esetén a képző nem a névutóhoz, hanem az egész névutós szókapcsolathoz járul. (Sebestyén Árpád: A magyar nyelv névutórendszere. 14. 1.)

A névutók sajátosságai kapcsán említjük meg, hogy a szak- és a műfordításban fontos szerepet játszanak bizonyos igei rekciók állandó határozóiként szereplő névutós kapcsolatok. Ennek a jelentősége idegen nyelvi szerkezetek esetén a nyelvhelyesség területére lép át.

8. A magyar névutók, névutós szerkezetek szlovák egyenértékeseiknek összevetése arról győz meg, hogy ezek nagyobbára elöljárószók, elöljárószavas szerkezetek, de egyebek is lehetnek.

A magyar névutók sok rokonságot mutatnak a szlovák elöljárószókkal, az abszolút transzgesszívummal (határozói igenévvel), a denominális konstrukciókkal és az állandósult komplex elöljárószókkal.

Ezeknek az egyenértéikesei (ekvivalensei) nagyobbára fedik a magyar egyszerű névutókat, a rágós névszói névutókat, az esetenként névutószerű kifejezéseket és névutós szókapcsolatokat, de lehetnek toldalékolt (rágós, képzős, jeles) névutós szókapcsolatok is.

II.

1. A szlovák nyelv az elöljárószókat így definiálja:

„Predložky (lat. praepositio z prae — pred a positus položený, postavený, od@9