Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-11-01 / 3. szám - Bertók Imre: A magyar névutók szlovák nyelvi egyenértékeseinek kontrasztív elemzése
(posztpozíciók) és a szlovák elöljárószók (prepozíciók) mivel formailag önállóak, szemantikailag azonban nem. 4. A névutók a viszonyszók főosztályában alosztályt alkotnak. A szakirodalom a névutókat a segédszavak, a formaszavak, a viszonyjelölő lexé- mák, a félszabad morfémák címszó alatt tárgyalja. A névutókat a két, illetve a három szófajiságú szavak közé soroljuk, mivel kimeríthetik a névutó, az igekötő és a határozószó kategóriájának kritériumait is. A névutónak mint szófaji kategóriának a meghatározása nem könnyű. Az eddigi meghatározásoktól eltér és pontosabb Kovalovszky definíciója, amely így hangzik: „... a névutó általában vagy rendszerint a névszó mögött áll, de kivételesen elébe is kerülhet. Mégpedig akkor, ha rágós névszói alakhoz kapcsolódik (túl a Tiszán) vagy pedig ha régies, fordított birtokos szerkezetet alkot (mögötte a háznak). (Kova- lavszky Miklós: Nyelvfejlődés — Nyelv- helyesség. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. 201. 1.) 5. A névutókat felosztjuk: a) egyszerű névutó k r a, számuk 37 — alá, elé, felé, gyanánt, helyett, iránt, óta stb.; b) ragvonzó névutókra, számuk 22 — ebből 10 superessivusi -n esetragos, 6 instrumentális,i-comitativu- si -vei esetragos, 1 sublativusi -ra esetragos, 1 adessivusi -nál esetragos, 2 ablativusi -tói esetragos, 2 allativusi -hoz esetragos pl. -n alul, át, keresztül, -vei együtt, egyetemben, átellen- ben, -ra nézve, -tői fogva stb.; c) rágós névszói névutó k- r a, számban ez a csoport gazdag (41): — alapján, dacára, ellenében, esetén, folyamán, ízben, kapcsán, közben, módon, révén, táján, terén, útján stb.; d) esetenként névutósze- rű kifejezésekre, számuk változó, coa 70—75 között ingadozik a pillanatnyi állományuk, ezek tulajdonképpen a névutóvá válás útján vannak, a névutóállag tartaiékseregét alkotják — alakjában, alkalmából, címén, formájában, irányában, környékén, következményeként, mértékben, nyomában, tekintettel -re, -hoz viszonyítva, vonatkozásban stb. 6. A névutók felosztása oppozíciók (szembenállások) alapján: a) irányhármasság alá, alatt, alól b) toldalékolhatók -i melléknévképzővel alatti, mögötti, előtti ún. névutó-melléknevek c) csak névutó funkciójuk van egy szófajúak óta, múlva d) 0 morfémás nominativushoz, illetve jelezett nominativushoz járulnak a ház mögött, a kertek között e) toldalékolhatók birtokos személy- jelekkel mögöttem, alattad, közötte f) felvehetnek -as, -es, -ös melléknévi képzőt alattas, felettes, közöttes g) felvehetnek esetragokat utánra, előttre 7. A névutók sajátosságai: a) a toldalékolhatóságuk — a névutókhoz járulhatnak képzők: a) nem irányhármasság iránt, gyanánt b) nem toldalékolhatók -i melléknévképzővel közepette, szerte c) több funkciójuk van két és három szófajúak; közül d) rágós esethez kapcsolódnak -n át, -hez közel, -vei szemben e) nem toldalékolhatók birtokos személyjelekkel gyanánt, óta, múlva fogva f) nem vehetnek fel -as, -es, ös melléknévi képzőt iránt, miatt g) nem vehetnek fel esetragokat hosszat, szerte 1. -i melléknévképző — alatti, feletti, közötti; golyó általi halálra ítélték; 2. -as, -es, -ös melléknévképző — fe68
