Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1981-01-01 / 5. szám - Nógel Tibor: Osztályfőnöki nevelési terv a középiskolákban / Osztályfőnököknek

— az osztály összetétele, (esetleg az azonos iskolákból érkezett tanulók névsora);

— az alapiskolában elért tanulmányi eredmények;

(a legjobb és leggyengébb eredményt elért tanulók névsora);

— fegyelmi problémák az előző iskolában

— az osztály szociális felmérése (munkás- és parasztcsaládok gyermekei, sokgyermekes családok, árvák, félárvák stb.)

— világnézeti jelmérés (vallásos családok gyermekei, a hittanórákat látogatók névsora);

— az úttörő szervezetben legaktívabban dolgozó tanulók;

— kik nem voltak úttörök és miért;

— aktív sportolók, kultúrsikerek, szakköri sikerek;

— egészségi problémák;

— a tanulók lakáskörülményei (diákotthon, albérletben lakók, bejárók, helyben lakó tanulók).

A középiskola második és további osztályaiban könnyebb feladat a helyzetelemezés, mert az előző év tapasztalatai és egységes individuális értékelése alapján készül. A helyzetelemzésben a pedagógiai naplóból indulunk ki, ami viszont csak akkor teljesíti küldetését ,ha folyamatosan vezették és mindig jelentős észrevételt tartalmaz az osztály tanulóiról.

A helyzetelemzésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

— az osztály jellemzése, esetleg ösz- szehasonlítása a párhuzamos osztályokkal. A tanulók munkához való viszonya;

— a legjobb, legaktívabb, ill. a külön figyelmet igénylő tanulók;

— viselkedés, fegyelem;

— szociális helyzet az osztályban;

— világnézeti, erkölcsi, politikai ne- veltségi szint, olvasottság (az előző év különböző felmérései alapján);

— az ifjúsági szervezet helyzete az osztályban (tagok száma, az osztály képviselői az iskolai választmányban);

— az osztály tanulóinak lakhelye (diákotthon, albérlet, bejárók, helyben lakók);

— a tanulók egészségi állapota (a hiányzások okai).

A helyzetelemzés célja, hogy egyrészt olyan intézkedéseket foganatosítsunk az osztályban, amelyek gátolják az előző hiányosságok ismétlődését, másrészt segít megoldani az iskolai év alatt felmerülő problémákat, pl. a gyenge tanulmányi eredményeket. A helyzetelemzés nem jelent statikus megállapításokat, a jelenségeket a fejlődés folyamatában kell vizsgálnia. Nyomon kell követnie minden változást úgy az egyén, mint a közösség szempontjából, különösen a magatartás, a szorgalom, a tanulmányi és a munkafegyelem alakulása terén. A helyzetelemzés rugalmas kezelése szükségessé teszi, hogy az első osztályban gyakrabban eszközöljön az osztályfőnök kiegészítéseket az egyes tanulókra és az osztály egészére vonatkoztatva.

(Folytatjuk)

140