Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1980-12-01 / 4. szám - Antal Jenő: Helyes úton haladunk

ANTAL JENŐ mérnök, a Zselízi (Želiezovce) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium extern tanára Helyes úton haladunk A CSKP KB 1973-ban tartott júliusi plénuma meghatározta oktató-nevelő rendszerünk továbbfejlesztésének fő irányvonalát. Fő feladatként ismételten hangsúlyozta az iskolának társadalmunk életével, a termeléssel való szoros kapcsolat jelentőségét. Fontos követelmény — hangsúlyozták a plenáris ülé­sen —, hogy minden tanuló számára biztosítsuk a tanulmányi idő alatt a gya­korlattal való állandó kapcsolatot; a diákok jól ismerjék munkásosztályunk életét és munkáját, mivel csak így fejlődik ki bennük a munkához való öntu­datos hozzáállás, a társadalom javáért végzett hasznos, produktív tevékenység iránti érdeklődés. Az említett feladatokat iskolánk kollektívája komplex módon értelmezi. Legtágabb lehetőség megvalósításukra a választható szaktantárgyak tanítása keretén belül nyílik. Hozzászólásomban konkrét tapasztalataimról és néhány problémáról szeret­nék szólni, melyekkel az említett célok megvalósítása során a mezőgazdasági termelés alapjai tantárgy tanítása közben találkoztunk. Ezt a tantárgyat gim­náziumunkban harmadik éve tanítjuk. A Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gim­náziumban kb. kétszáz diák képzését biztosítjuk, évfolyamonként rendszerint két párhuzamos osztályban. Az 1977/78-as iskolaévben — Szlovákiában az el­sők között — 31 tanulót kezdtünk a mezőgazdasági termelés alapjaira tanítani. A következő tanévben 23 tanuló választotta ezt a tantárgyat, az 1979/80-as tanévben pedig 17 tanuló. A tanulók számának csökkenését nem az érdeklődés lanyhulása okozza; az ok az, hogy bevezettük az ipari kémia alapjai tantárgyat is, továbbá, hogy az 1979/80-as tanévben iskolánkon csak egy harmadik osztály volt. A képzést két tanár, egy külső tanerő, agrármérnök, a közeli efsz agro- nómusa, továbbá egy kémia-biológia szakos tanár irányítja. Iskolánk anyagi ellátottsága a tantárgy oktatását illetően korlátozott, habár egyes tansegédeszközöket magunk készítünk, magunk sokszorosítjuk a tanu­lásra szánt anyagot. Ezért a tantárgy gyakorlati részét, a mezőgazdasági kísér­leteket egyes üzemek laboratóriumaiban valósítjuk meg. Az Oroszkai (Pohr. Ruskovj Hengermalom nemzeti vállalat lehetővé tette nekünk, hogy gyakorlaton foglalkozzunk a gabona sikértartalmának és a liszt sütőipari értékének megállapításával (4 óra). Az Oroszkai Cukorgyár nemzeti vállalat lehetővé teszi a répa cukortal- mának (2 óra), továbbá a konzervipari termékek minőségének megállapítását (2 óra). A komáromi (Komárno) iskolai agrolaboratóriumban végezzük a vetőmagok és az ültetőanyagok laboratóriumi vizsgálatát (3 óra), a tej vizsgálatát (3 óra), a növények fejlődési szakaszainak vizsgálatát (3 óra), a tömegtakarmányok minőségének megállapítását (6 óra). A Zselízi Állami Gazdaság lehetővé teszi számunkra a mezei munkákkal kap­csolatos kísérleteket (4 óra). Az említett üzemekben végzett gyakorlatok előkészítése sok időt követelő igényes munka. Ezért a gyakorlatokat 3—4 órás időbeosztásban valósítjuk meg. A gyakorlat előtti előkészítő óra beiktatásával elérjük, hogy a tanulók már konkrét elképzelésekkel jönnek a gyakorlóterembe és a rendelkezésre álló időt teljes mértékben a laboratóriumi munkának szentelhetik. Az üzemek laborató­riumaiban végzett gyakorlatok nagy előnye a munkák időszerűsége és konkrét 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom