Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-12-01 / 4. szám - Antal Jenő: Helyes úton haladunk
formája. A tanulók az alapvető készségek fejlesztésén kívül rögtön meggyőződhetnek az egyes gyakorlatok jelentőségéről, szerepéről. A tanterv elegendő teret biztosít arra, hogy a diákok teljes képet kapjanak a termelés és a kutatás részterületeiről. A harmadik osztályban 16 óránk van exkurzióra, a negyedikben 20. A már említett üzemeken kívül még a következőkbe szervezünk exkurziókat: a Lévai [Levice) Társult Baromfitenyésztő Vállalatba, az Oroszkai Fajtaminősítő Intézetbe, a Zselízi Állami Gazdaság faiskolájába, a nitrai Agrokomplex kiállításra és a Zselízi Városi Könyvtárba. Érdekes a tanulók véleménye a tanulmányi kirándulásokról: 48 % — az exkurziók hozzájárultak ahhoz, hogy reális képet alkothassak a mezőgazdaság jelenlegi fejlődéséről 10 % — a mezőgazdaság területén való továbbtanulásra ösztönöztek 39 % — hozzájárultak látóköröm bővítéséhez 3 % — az exkurziók értelmetlenek Ahhoz, hogy a termelési gyakorlat elérje pótolhatatlan nevelő küldetését, nagy figyelmet kell szentelnünk előkészítésének. Az oroszkai (Pohr. Ruskov) Virágzás Efsz vezetőségével előre összeállítjuk a munka harmonogramját, mégpedig úgy, hogy az egyes csoportok több munkaterületen cserélődjenek, minél több munkafolyamatot ismerjenek meg, s társadalmi szempontból hasznos munkát végezzenek. Űj munkafolyamat előtt a mezőgazdasági üzem technikusai megmagyarázzák az adott munkával kapcsolatos agrotechnikai eljárásokat és követelményeket. A gyakorlathoz tartozik az efsz elnökével és gazdasági vezetőivel a munka szervezéséről, a mezőgazdasági üzem irányításáról való beszélgetés is, továbbá az egynapos exkurzió az üzem termelési részlegében. A diákok a termelési gyakorlatot a következő módon értékelték: 19 % — kiváló alkalom arra, hogy közelebbről megismerhessem a mező- gazdasági termelést 23 % — jó lehetőség a mezőgazdasági munkások életének megismerésére, arra, hogy személyes kapcsolatot teremtsek velük 45 % — alkalom, amely lehetővé teszi az alapvető munkafolyamatok és készségek elsajátítását 13 % — értelmetlen akció Az iskolának nyújtott nagyon értékes segítségért cserébe iskolánk az őszi betakarításkor idénymunkák szervezésével törleszti a kölcsönt. Arról, hogy milyen a diákok hozzáállása a termelőmunkához a gyakorlatok és az idénymunkák alatt, a következőket mondja a statisztika: 29 % — a munkát az anyagi értékek megteremtőjének tartja 6 % — megértette a munka jelentőségét, s legyőzte kezdetben mutatkozó ellenszenvét 33 % — igyyekezett a munkavégzés folyamán a legjobban kifejleszteni a szükséges készségeket 32 % — csak azért végezte el a munkát, hogy letudja kötelességét 0 % — akarta elkerülni a munkát s kedvetlenül dolgozott. Érdekes, hogy a kollektíva minden harmadik tagja — saját bevallása szerint — nem állt a munkához felelősségteljesen, pedig nagyon jó munkaerkölcsű kollektíváról van szó, melyet az efsz vezető dolgozói is magasra értékeltek. Ezek az adatok figyelmeztetnek bennünket az ezen a területen megvalósítható folyamatos nevelői ráhatás lehetőségére, arra, hogy nem szabad megelégednünk a látszólag jó eredményekkel. Széles körű oktató-nevelő lehetőségek rejlenek még az ún. évfolyammunkák kidolgozásában is. Ezek időszerű, társadalmi szempontból hasznos problémákat fejtegetnek. Ezért évente megállapítjuk, hol számolnak a környék üzemeiben termelési kísérletekkel, hol oldanak meg valamilyen termelési problémát. Ezután a tanulókat érdeklődési körük szerint soroljuk ezekbe az üzemekbe, ahol kettesével dolgozhatnak és megoldhatják, megfigyelhetik, értékelhetik a mezőgazdasági üzem technikusának fel108
