Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalmi oktatás eredményei egy témakör alapján
A kísérleti irodalmi oktatás eredményei egy témakör alapján Dr. Tankó László, a Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa A Középkor c. tematikus egység felmérésére 3 kísérleti osztályban — Bratislavában, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda] és Somorján (Samorín) — összesen 104 tanulóval 1979. december 4—10. között került sor. A felmérés célja mindenekelőtt az volt, hogy megállapítsuk: milyen mértékben sajátították el a tanulók a kísérleti tanterv által előírt anyagot, illetve ebből különféle következtetéseket vonjunk le a tantervre, a tankönyvekre és a tanítás módszerére vonatkozóan. E felmérés az év eleji és a bevezetés az irodalomtanításba c. felmérések után a 3. volt a sorban, amelynek az előbb említett szempontok mellett az volt a célja, hogy képet kapjunk egy olyan önálló témáról, amely komplex módon magába foglalja azokat a részterületeket, amelyek az új koncepció új vonását képezik. Mind a középkor, mind a további irodalomtörténeti korszakok és fejezetek az alábbi részterületeket foglalják magukba: a) A kor történelmi-társadalmi viszonyai, b) Képzőművészete, zenéje, c) Világirodalma, d] Magyar irodalom, e] Magyar-szlovák kapcsolatok. A felmé- dés kérdései összességükben — megfelelő arányban — érintették ezeket a részterületeket. A felmérésben 20 kérdés szerepelt, amelyeknek a megoldására egy tanítási óra állt a tanulók rendelkezésére. Ezt a tanulók egészében véve betartották és kihasználták. A felmérésekre mindenütt a kutatóintézetek szakdolgozójának a jelenlétében került sor, s javításukat és értékelésüket is a szakdolgozó végezte. A kérdések, a tankönyvvel teljes összhangban, a következők voltak: 1. Mely évszázadok tartoztak a középkorhoz? Az irodalmi periodizációból kiindulva a tanulóknak az 1000—1400 közötti időszakot kellett megnevezniük, amit kis kivétellel, jól tudtak. A válaszok természetesen nem mindenütt voltak kielégítőek és egységesek. Ennek fő oka az lehetett, hogy a tankönyvből hiányzik e periodizáció, bár a módszertani segédanyag utal erre. Ügy látszik, a tanárok mégsem szenteltek ennek elég figyelmet, illetve nem voltak egységesek. Ott, ahol a tanár másik szakja a történelem, pl. Somorján, a tanulók többnyire a történelmi korszakot jelölték meg (476—1492 vagy 1640). 2. Milyen rétegeződés jellemzi a középkori társadalmat? A kérdésre általában jól válaszoltak, olykor még az ún. társadalmi osztályok piramisát is felrajzolták; de nem minden esetben kaptunk hiánytalan feleletet. Leggyakrabban az egyházat, ill. papságot felejtették ki. 3. Mit neveztek a „siralom völgyének?” Ez a kérdés is még a történelmi-társadalmi szférába tartozott, s szinte kivétel nélkül jó feleleteket kaptunk rá. És bár nem kellett a feleletet megmagyarázni, többen ezzel is kiegészítették válaszukat. Például: „A földi életet nevezték siralom völgyének. A papok a templomokban prédikálták, hogy a jobbágyságnak majd csak a mennyországban lesz jobb sorsa, a földi élet számára siralomvölgy.” (Bratislava) 4. Miben különbözött a román stílus a gótikus stílustól? A tanulók 88,52 százalékra teljesítették ezt a feladatot, legjobban Somorján és Dunaszerdahelyen, valamivel gyengébben Bratislavában. Elégtelen felelet tulajdonképpen alig akadt, ami arról tanúskodik, hogy a két stílus közötti különbség lényegét: román — félköríves; gót — csúcsíves stb. jól ismerik. A hangsúly természetesen azon volt, hogy a tanulók tudatosítsák: a román és a gótikus stílus alapvetően a középkorban keletkezett. 5. Nevezetek meg legalább két kiemelkedő középkori (gótikus vagy román) építészeti alkotást! A tanulók általában két, de olykor több gótikus vagy román építészeti alkotást megneveztek. Leggyakrabban természetesen azokat, amelyeket a tankönyv is említ: a jáki, 90
