Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalmi oktatás eredményei egy témakör alapján
zsámbéki, pécsi, illetve párizsi és kassai templomokat, székesegyházakat, dómokat. De olykor ezeknél még jóval többet is, és ami a leghasznosabb, az általuk ismert helyi vagy környékbeli épületeket is, pl. a bratislavai dóm, a bényi templom stb. Kár azonban, hogy a kérdés megfogalmazásából nem derült ki egyértelműen, hogy a felsorolt alkotások stílusát is meg kellett nevezni, ezért az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására nem lehet teljes biztonsággal következtetni. B. Milyen volt a középkori zene, mi nyomta rá bélyegét annak fejlődésére? A tanulók általában egyértelműen válaszolták, hogy a középkori zene fejlődésére az egyház nyomta rá a bélyegét, és ezt a tanultak értelmében gyakran megtoldották Gergely pápa intézkedéseivel, amit a gregorián ének meghonosítására tett. A feleletek- нек ez utóbbi része azonban már nem volt általános. 7. Nevezzetek meg két középkori eposzt! A válaszok nagy részében általában két vagy annál több középkori eposz szerepel: leggyakrabban a Kalevala, a Niebelung-ének és a Roland eposz. 8. Ki volt a késői középkori francia irodalom neves költője, és mi a címe leghíresebb művének (balladáinak)? A feleletek 96—97 százaléka helyes: Villont és A nagy testamentumot nevezték meg, s csak elvétve találni rossz, téves választ. A tanulók egy része kitér Villon életének és munkásságának 1—2 mondatos megrajzolására is. 9. Miért volt a középkori műveltség kezdetben latin nyelvű és egyházi jellegű Magyarországon? A tanulók szinte 100 százalékban helyesen válaszolták meg a kérdést, hangsúlyozva a középkori műveltség legfontosabb hordozóit, a papságot, ill. az egyházat és annak latin nyelvűségét. Ilyen válaszokat találtunk itt: „Azért, mert a középkorban a könyvek írásával kolostorokban foglalkoztak (papok), és itt latinul beszéltek.” (D) „Mert magyar irodalmi nyelv nem létezik. A papok, hittérítők idegen országból jöttek. Kódex — kolostor. Egyházi nyelv, latin.” 10. Irodalmunk a feudalizmus térhódítása idején egyszerre négy rétegben fejlődött.i Nevezzétek meg őket! A gyengébben megválaszolt kérdések közé tartozik, erre utal a 64,07 százalékos össz- át)ag. A szóródás a három iskola között meglehetősen nagy eltérést mutat. Bratislavában 46, 81, Dunaszerdahelyen 62,72, Somorján 82,68 százalékos teljesítményt értek el. Míg tehát Somorján viszonylag jól ismerik a középkori magyar irodalom négy rétegét, Dunaszerdahelyen közepesen, Bratislavában pedig már gyengén. Ez arra mutat, hogy vagy nem szenteltek mindenütt egyforma figyelmet e kérdésnek, vagy hiányos a tankönyvi feldolgozás, vagy egyszerűen nem tanulták meg a tanulók. A tankönyvi feldolgozás ismeretében az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy a gyengébb eredményben mindenképpen a tankönyv is ludas, mert a 4 réteget csak figyelmes olvasással lehet felfedezni. Meglepő viszont, hogy Somorján szinte hiánytalanul fel tudták sorolni a magyar irodalom négy rétegét: a) tovább élt a magyar ősköltészet, b) a királyi udvarban a latin költészet, c) a kolostorok latin nyelvű egyházi költészete, d) fejlődni kezdett az önálló magyar irodalom. 11. Melyek a középkori magyar irodalom legfontosabb műfajai? A tanulók általában két, de többen három irodalmi műfajt is felsoroltak, így leggyakrabban a legendát és mondát, ill. a krónikát. Nem mindenütt egyformán. Somorján például legtöbbször a legendát és krónikát említik, a mondáról nem nagyon tudnak. Viszont később a mondát is jól felismerik és jellemzik is. 12. Mi a különbség az alábbi két szöveg között? a) Részlet a Botond mondából. b) Részlet a Margit legendából. A részleteket, 20—25 sor terjedelemben cím nélkül közöltük. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a tanulók többségükben nem a két szöveg közötti különbséget jellemezték, de még nem is azok tartalmát, hanem igyekeztek megállapítani, hogy az első monda, a második legenda. Ezt viszont, szinte hiánytalanul tudták, olyannyira, hogy még az idézetek eredetét, címét is megjelölték. A szöveg jellemzésével csak ritkán találkozunk, mintha az önálló fogalmazás még uehezen menne, sőt azok tartalmi jellemzése sem mindig a legsikerültebb. így például gyakran a két szöveg nyelvezetében látják a különbséget, ilyeneket írnak pl.: „Az egyik már majdnem hibátlan magyarsággal van írva, míg a másik elég furcsa.” (Bratislava) Vagy: „Az első monda, mai nyelven. A másik legenda, régi nyelven.” (Du91
