Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-11-01 / 3. szám - Vargáné T. Anna: Olvasóvá nevelés az 5. osztályban
nuló az elolvasott könyvet elhozza bemutatni osztálytársainak. Elmondja a véleményét a könyvről, s én is teszek fel neki néhány kérdést. Ha olyan műről van szó, amelyet már több tanuló is olvasott, akkor hagyom, hogy a többiek kérdezzék ki osztálytársukat, ök pedig nagyon komolyan veszik feladatukat, mert ha olyat kérdeznek, amire nem jön felelet, jó pont a jutalmuk. Vita esetén a könyv bizonyít. Az a tanuló, aki bebizonyította, hogy elolvasta a könyvet, jó pontokat kap, amelyek egyúttal a csoportja pontjai is. A házi olvasmányokat a tanulók többnyire az iskolai és a falusi könyvtárból kölcsönzik. Szeretnénk azonban elérni azt is, hogy tanítványainknak már gyermekkorukban legyen saját kis könyvtáruk, s hogy ne sajnálják a pénzt a könyvre. Ezért gyakran rendezünk számukra könyvkiállításokat az iskola folyosóján. Öröm nézni, hogyan tolonganak az asztal körül, hogy a kívánt könyvhöz jussanak. Mivel vannak olyan gyerekek is, akiknek szülei nem szívesen adnak nagyobb összeget könyvre, 2—3 Kős-juk viszont van, ezért az osztály tanulói társulnak, s közösen vesznek néhány könyvet. Ez mindenkié, mindenki olvashatja az osztályból. Nyolcadikig egész kis könyvtár gyűlik össze, s minden tanulónak jut belőle néhány könyv búcsúzáskor. Minden hónapban más tanuló a „könyvtáros“, aki ezzel a munkájával kiérdemli az „Ifjú könyvtáros“ pionírjelvényt. A féli (Tomášov] magyar tannyelvű iskolának csupán 185 tanulója van, de ezek a gyerekek évente 11—12 000 Kcs értékű könyvet vásárolnak az iskolában, s ezeket el is olvassák! Hiszem, hogy ha minden iskolában sikerül elérni, hogy a gyerekek zöme havonta 1—2 könyvet elolvas, akkor nem találkozunk majd a folyóiratok hasábjain olyan gyakran azzal, hogy a tanító nem neveli eléggé tanítványait a könyv, az olvasás szeretetére. Az iskolai irodalmi nevelés végső célját az olvasóvá nevelésben is meg lehetne fogalmazni, mert aki rendszeresen olvas, az másképpen él, másképpen dolgozik, másképpen beszél, az igazi emberré nevelhető. A rendszeres olvasás az ízlés legjobb fejlesztője. Ha taníványaink elbúcsúzva iskolájuktól a könyvszeretetet is magukkal viszik, akkor az iskola megtette kötelességét, akkor a társadalom hasznos tagjává nevelte fiait. Helyreigazítás Lapunk szeptemberi számában közölt „A nemzetközi mértékegység-rendszer alkalmazása a kémiában” című írás szerzőpárosa egyik tagjának neve sajnálatos módon kimaradt. Izsóf Klárától, a Nitrai Pedagógiai Fakultás Kémiai Tanszékének adjunktusától, a cikk társszerzőjétől, szerkesztőségünk ezúton is elnézést kér. 89
