Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1980-01-01 / 5. szám - M.F.: Tájékoztatás és tájékodás az alapiskola 1. osztályában tanító pedagógusok részére
2. Tudjuk, nincs olyan olvasás-írás- tanítási módszer, amelyet kizárólagosan és egyes-egyedül a legjobbnak tekinthetnénk. Ennek ellenére a sajtóban időnként megjelennek hírek egy- egy eljárás „csodájáról“. Például: két hónap alatt minden első osztályos tanuló csodálatos könnyedséggel megtanul olvasni — írják, mondják egyesek. Ezek a „csodák“ azonban minden iskolában és „általában nem alkalmazhatók“ (ilyenkor ugyanis rendszerint egy-egy tanító speciális „művészete“ és az átlagosnál jobb felkészültségű osztály véletlen találkozásáról van szó). A múltban is és a jövőben is az az igazi célunk: az anyanyelv iránti érdeklődés felkeltése és ébren tartása. „Az olvasásban elért sikerek varázs- kulcsa nem a legújabb nyelvészeti trükk egyszerűsített változata, nem bizarr és orientációs módszerekben, vagyis nem újabb kommersz címkékben rejlik, melyek az azonnali olvasási készséget garantálják. Szükség van valamire, ami arra készteti a kis olvasót, hogy olvasni akarjon.“ (Braun E. Az olvasási igény fokozása — OPK- dok. 1971.) 3. a) Vizsgáljuk meg az alábbiakban, hogy milyen is az új tankönyv- család felépítése és szerkezete a szerzők (Rcmankovics András, Romanko- vicsné Tóth Júlia tanítók és Meixner Ildikó pszichológus tankönyvhasznála* ti útmutatójának alapján (Hogyan tanítsunk az ábécés olvasókönyvből? Tankönyvkiadó, Bpest, 1978. 9—11. old.) Az első osztályos anyanyelvtanítás- hoz-tanuláshoz több egymással összefüggő, egymást kiegészítő taneszköz (tankönyv, munkafüzet és feladatlap készült. A tankönyvcsalád felépítése a következő: — Olvasni tanulok — munkáltató jellegű olvasókönyv. A nyomtatott kisbetűk és nagybetűk együttes megismerése időszakának anyagát öleli fel, egyesíti az eddig használt olvasókönyvek és feladatlapok sajátosságait. — írni tanulok — munkafüzet az írott kisbetűk ismertetésére. — Olvasókönyv — tulajdonképpen irodalmi olvasókönyv (2. rész) az olvasás gyakorlásához, részben munkáltató jelleggel. A szövegekre vonatkozó feladatok mindig a szövegek után találhatók meg. — Feladatlap — két részből áll. Az „Olvasási feladatlapok“ a folyamatos készségfejlesztéshez adnak feladatokat, míg az „írási feladatlapok“ az írott nagybetűk ismertetéséhez és az ezt követő írásgyakorlatokhoz készültek. Ez a publikáció a felmérések anyagát is tartalmazza. A magyarországi kiadványt a mi viszonyainkra Foglszingerné F. Ida, Leff- lerné Cs. Katalin és Varsányi László applikálta. Az adaptálást bírálták: Tá- bi László pedagógus, Nagy Józsefné és Mészáros Mária. 3. b) A tanév első felében a nyomtatott kisbetűk és nagybetűk együttes tanításával párhuzamosan csak az írott kisbetűk tanítása folyik és ehhez a tanulók az Olvasni tanulok és az írni tanulok részeket használják majd. A tanév második felében, az olvasás gyakorlásának időszakában történik az írott nagybetűk tanítása-tanulása. Ebben az időszakban a tanulók az olvasókönyvet és a feladatlapokat használják. Tehát egyidőben két könyvet használnak az eddigi hárommal szemben. A négytagú tankönyvcsalád ezért gazdaságosabb időkihasználást, lényeglá- tóbb tanítást eredményezhet. Felmerülhet a kérdés: miért volt szükség az olvasókönyv szétbontásá- sára? A szerzők tapasztalata és véleménye szerint a betűtanítás és a gyakorlórész a tanítás tanulás folyamatában annyira eltérő funkciót tölt be, amely célszerűen két különböző tankönyvben valósítható meg. Az első részben (Olvasni tanulok) a gyerekek még fejletlen olvasási készsége, valamint a nyelvi eszközök korlátozottsága (még nem ismernek minden betűt) nem a szövegekkel, hanem a képekkel, szavakkal végzett műveleti feldolgozás, a munkáltatás kap hangsúlyt. A második részben (Olvasókönyv) már szabadabban érvényesülhetnek az irodalmi értékű szövegek. Az első osztályos olvasókönyvek szerkezete külföldön is a szétbontásnak ezt a tendenciáját mutatja, több 132
