Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1979-10-01 / 2. szám - Tankó László: A gimnáziumi oktatás korszerűsítése, különös tekintettel az irodalomoktatásra

a) kísérleti tanterv

b) kísérleti tanulmányi szöveg (tankönyv) és

c) módszertani segédanyag a tanár számára.

A kutatás 3 kísérleti és 3 ellenőrző osztályban realizálódik: Bratislavá- ban, Dunaszerdahelyen és Somorján. A tudományos kísérleti tevékenység során a következő módszerek kerülnek alkalmazásra: megfigyelés, adatgyűjtés, írásos felmérések (ellenőrzés) és logikus analízis. Elemzésnek a tantervet, a tankönyveket, az írásos felméréseket és a tanítási órákat vetjük alá. A kísérleti oktatás során egyrészt a pedagógusoktól, másrészt a tanulóktól szerzünk írásos és szóbeli adatokat. Az értékelés fő területeit az írásos felmérések (évente kb. 4—5) képezik. Ezeken kívül a tanulókkal és tanárokkal külön megbeszéléseket tervezünk, amelyek főleg a tankönyv tartalmára, a tanár és tanuló tevékenységére, valamint az alkalmazott kérdésekre, feladatokra, ill. válaszokra irányulnak. Az eredmények statisztikai módszerekkel kerülnek feldolgozásra. A kísérlet minden osztályban két évig tart úgy, hogy a következő iskolévben megismételjük.

Az irodalomoktatás területén végzendő kísérlet feladata a gimnázium I. osztályban mindenekelőtt az lesz, hogy megvizsgálja:

a) a tantárgy új koncepcióját (ennek lényege a komplexitás, amely nemcsak történelmi összefüggéseiben dolgozza fel az irodalmat az órákon, hanem a többi művészeti ágat: a képzőművészetet és a zenét is bekapcsolja az irodalomtanításba, és tudatosan törekszik a magyar és szlovák irodalmi kapcsolatok nyomon követésére;

b) a tanterv tananyagát, az irodalmi szemelvények és fogalmak kiválasztásának helyességét (irodalomtörténeti, irodalomelméleti vonatkozásban);

c) az egyes témakörök tanítási órakeretét (vajon az előírt tananyag a megadott órakeretben megfelelő szinten elsajátítható-e?);

d) a didaktikai eszközöket (mindenekelőtt a tankönyv és a módszertani segédkönyv anyagát), azok formatív és informatív lehetőségeit; horizontális és vertikális kapcsolatait (a tananyag kapcsolatát az alapiskolával) és ösz- szefüggéseit más tantárgyakkal (az anyanyelvvel, a szlovák irodalomtanítás anyagával és a történelemmel);

e) az irodalomtanítés személyiségformáló lehetőségeit (szerepét a kommunista nevelés rendszerében);

f) az ellenőrzés, értékelés és osztályozás módszereit, valamint

g) a segédeszközök hatékony felhasználását (diafilmek, arcképek, gramofon- és magnetofonfelvételek stb.).

Intenzív kutatásra, amelyhez a kísérletet végző pedagógusok külön órafeldolgozásokat kapnak, irodalomból a következő témakörökben kerül sor:

— Bevezetés az irodalomtanulásba (5 óra),

— A középkor (5 óra)

— A barokk korszak magyar irodalma (7 óra)

— Csokonai V. Mihály élete és költészete — monografikus téma (3 óra).

Az eredmények értékelése egyrészt folyamatosan történik, másrészt az

egyes osztályokban szerzett tapasztalatok és kísérleti anyag alapján részjelentések készülnek. A gimnázium négy osztályában folyó kísérlet kiértékelésére 1984-ben, ill. 1985-ben kerül sor.

A kísérlet alapján — szükség szerint — tantervi és tankönyvi korrekciókat végzünk, s minden bizonnyal több szaktanulmány megírását fogja eredményezni. Az új koncepció szerint a gimnázium I. osztályában az 1984/85-ös tanévben kezdik meg a tanítást, és négy év múlva, 1988-ban, az első érettségizőkkel érik be az az igyekezet, amely nemcsak a gimnáziumok, de az egész csehszlovák közoktatás megújítását, tartalmának és nevelési módszereinek a korszerűsítését tűzte ki célul.

37