Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-09-01 / 1. szám - Sz.J.: Az új csehszlovák közoktatási Tervezet megvalósításának tapasztalatai az alsó tagozaton / Figyelő
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szlovák nyelv, a környezetismeret és a matematika tantárgyak egyes tananyagrészei túldimenzáltak, ami sok esetben megterhelő és a tanulók munkatempójának fokozását igényli. Pl. a Tájékozódás a térben, Tájékozódás az időben, A család és a társadalom, A technika és a termelés témákban, ha a tanító egyaránt alkalmazza a demonstrációt, a gyakorlást és a szemléltető módszereket, ez igen időigényes. A módszerek nem helyes kombinációja révén nemegyszer az elavult, idejét múlta szó- beli-reprodukáló eljárásra kerül sor. A tanítók véleménye szerint csak a legjobb tanulók képesek a tananyag nehézség nélküli elsajátítására, a közepes és a gyenge tanulókat nagyon megterheli, ennek ellenére lényegében egyetértenek a tananyag új felfogásával. Lényegesen nehezebb megvalósítani az új koncepciót ott, ahol túl sok tanuló van egy osztályban, ahol nagyobb a mentálisan retardált és a cigánytanulók aránya, ahol betegség miatt nagy az abszencia, s főként az összevont tanulócsoportokkal dolgozó iskolákban. Az elkövetkező időszakban a tananyag azon részeire kell nagyobb hangsúlyt fektetni, amelyek az 1—2. osztályban a legnagyobb nehézségeket okozzák. A szerző vizsgálatai szerint néhányat kiemelünk: — a környezetismeretben az évszakok jegyei, a család tagjai, rokoni viszonyok, a község objektumainak kölcsönös viszonya stb.; — a matematikában: a tízes számkörön túli számolás; — a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelv tanításában azoknak a szavaknak a gyakorlása, amelyek hangjai eltérők a magyar nyelvtől. (I. Korček: Výsledky overenia novej koncepcie obsahu vyučovania v 1—2. ročníku ZDŠ, 1979, 3. szám, 231—247 oldal.] Napjaink rendkívül fontos feladata, hogy az iskola sokoldalúan fejlessze a tanulók gondolkodását, alkotókészségét. A kulcstárgyak külön hangsúlyt érdemelnek, ilyen a matematika oktatása is. A korszerű matematikaoktatás a problémák alkotó jellegű megoldását, a tanulók logikus gondolkodását nem hagyományos módszerekkel segíti elő. A konkrét feladatmegoldások során új szituációkban alkalmazzák ismereteiket, matematikai modelleket alkotnak, az ismeretszerzéssel párhuzamosan munkaeljárásokat is megtanulnak. A tanulás spontánul megy végbe, a tanulók aktivitására épül, ezért általában jól viszonyulnak a matematikához, mint tantárgyhoz. Stračár professzor szerint az oktatási folyamat 3 alapvető tényezője között, vagyis a tanító, a tananyag és a tanuló között kölcsönös dialektikus egységnek kell lennie. Különösen a tanító-tanuló-tan- anyag kapcsolat kerül előtérbe. Az első kapcsolat főként motivációs szinten, a második tevékenységi szinten játszik szerepet. Kölcsönösen feltételezik egymást, amit a tanító nem becsülhet alá, mert a tanuló teljesítménye nemcsak képességétől függ, a pozitív motiválás rendkívüli mértékben fokozza. Mit mondanak az 1. osztályos matematikaoktatási tapasztalatok? Hogyan sikerül megvalósítani az új koncepciót? Személyes megfigyelések, anonim felmérések alapján az érsekújvári járásban a következő összegezés alakult ki: 1. Az új koncepció szerinti matematika- oktatás megvalósításához szükséges segédleteket a Banská Bystrica-i Učebné pomôcky nemzeti vállalat nem tudja bebiztosítani kellő mértékben. Szükségesnek tűnik táblákat helyezni a tantermek oldalfalaira, kiegészítő munkaasztalok, mágneses táblák, két- és háromdimenziós segédanyagok a halmazok jelölésére, és számos apró tárgy hiányzik, amivel a tanulók manipulálhatnak. A tanító az órára való felkészülés során a következő tevékenységeket végezheti: kinyírás, ragasztás, rajzolás, festés. A leg- megfelelőb anyagok: papír, műbőr, polisz- tirén, préselt lemezek stb. 2. A matematikaoktatást kizárólag olyan pedagógusok végezték, akik részt vettek a megfelelő iskolázáson. A járásban létrehozott három konzultációs központ (Šurany, Nové Zámky, Štúrovo) célja az volt, hogy segítséget, irányítást biztosítsanak a pedagógusoknak. Elsősorban a metodikai hibák kiküszöbölése, az oktatás szakszerűvé tétele, a követelmények, az értékelések egységesítése volt a cél. A felmérések szerint a gyakorló pedagógusok 60 °/o rendszeresen, 11 % időnként, míg 28 % egyáltalán nem tanulmányozza a szakirodalmat. Sokan közülük már a pedagógiai fakultáson megismerkedtek a matematikaoktatás korszerűsítésével. 3. Az oktató-nevelő munka folyamatával kapcsolatban többféle tapasztalatra, ismeretre tettek szert a vizsgálódások során. a) A tanító felkészülése az órára az új koncepció szerint lényegesen igényesebb munkát kíván. Egy órára átlagosan 1 órát vesz igénybe a felkészülés, de a tanítók egyharmada 2—2,5 órát is készül egy-egy tanórára. Ennek az időnek kb. a fele a módszertani kérdések tanulmányozására, 30
