Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-09-01 / 1. szám - Sz.J.: Az új csehszlovák közoktatási Tervezet megvalósításának tapasztalatai az alsó tagozaton / Figyelő
tanulták meg.” Ilyen átvételre és átadásra lenne szükségünk a művészetre tanítás minden fórumán, tehát az iskolában is, mert a személytelenül tanított dal nem adja át a zenét. A zenének pedig sugároznia kell, mégpedig teljes intenzitásával — csak ekkor formál személyiséget, csak ekkor nevel.” Itt megállnék egy pillanatra. Nem azért, mert talán elfogult vagyok volt tanárommal szemben. Mózsi Ferenc órái külön élményt jelentettek számunkra a komáromi óvónőképzőben. Már 18—19 évesek voltunk és nemcsak az iskola, de a kollégium falai közt is boldogan roptuk a táncot, dramatizáltuk a mesét, énekeltünk és mondtuk a mondókát úgy, ahogy ezt játszva-vidáman tudta tőlünk megkövetelni a tanár elvtárs. Ű semmit sem tudott félvállról venni. Szigorú volt és elnéző az osztályzásnál, ötletes és nagyvonalú, precíz és hangulatos, művésztanár. Olvasva könyvét, hallom tanáros szavát. Órái sosem voltak megszokottak, hanem izgalmasak, boldog énekléssel, a zenehallgatás gyönyörével, élménnyel teli foglalkozások. Ennek emlékét véltem én e kis könyvecskében felfedezni, a „dalolással kezdő és végző tanítás” vagy a sok dal lehető legszebb éneklése és más értékes és megszívlelendő tanácson túl. Figyelő Az új csehszlovák közoktatási Tervezet megvalósításának tapasztalatai az alsó tagozaton JEDNOTNÁ ŠKOLA A tananyag új koncepció szerinti oktatása az alapiskola 1. és 2. osztályában az eddigi vizsgálatok szerint minden tantárgyban kedvező eredményeket mutat fel a hatékonyság szempontjából. A pozitív tapasztalatok egyértelműen a pedagógusok áldozatkész munkáját dicsérik. Az eredmények elérésében nem kis szerep jut az óvodának, hiszen jelentősen meg- növekedetett azoknak a gyermekeknek a száma, akik az óvodában készülnek fel az iskolára, s ezért lényegesen gyorsabban képesek alkalmazkodni az új követelményekhez. Az elért eredmények nem jöhettek volna létre a gyermekek szüleinek megértő támogatása, illetve az iskolaigazgatók és különféle pedagógiai intézmények segítsége nélkül. A szlovák nyelv mint anyanyelv oktatása az új koncepció szerint számos szempontból előnyösebb a réginél. A tanulók pontosabban és önállóbban fejezik ki gondolataikat, folyékonyabban olvasnak annak ellenére, hogy az olvasási előkészítő időszak egy hónappal megrövidült. Viszont azoknál a tanulóknál, akik otthon tájnyelven beszélnek, vagy más nemzetiségűek, lényegesen nehezebb a nyelvi fogyatékosságot kiküszöbölni. Az írás új koncepciója szerint már a 2. osztályban figyelembe kell venni a tanulók eltérő írástechnikai készségeit, s biztosítani kell az egyéni haladást. Lényegesen javult a betűalak és a külalak. Míg az 1. osztályban a frontális módszert kapcsolják az egyénivel, a 2. osztályban az indiviudualizált módszerre térnek át. Külön gondot fordítanak a balkezes gyermekekre, az eddigi eredmények megnyugtatóak. A környezetismeret az új felfogásban mind a tanítók, mind a tanulók számára érdekesebb tantárgy lett. Az 1. osztályban bizonyos nehézségek mutatkoztak az új munkastílus és a szilárdabb rendszer kialakítása terén, különösen abban az esetben, ha a pedagógusok nem becsülték meg kellőképpen az oktatásra való részletes és lelkiismeretes felkészülés követelményét, illetve nem értelmezték helyesen a tárgyismeret és a környezetismeret közötti különbségeket. A 2. osztályban céltudatosabban érvényesül a tananyag rendszerszerű felfogása, bátrabban alkalmazzák a korszerűsítés követelményeinek megfelelő szemléltető és gyakorlati módszeres eljárásokat. A magyar tannyelvű iskolákban a szlovák nyelv tanítása különböző szinten valósul meg. Az eredményeket jelentősen befolyásolják a környezet esztétikai-társadalmi feltételei. Főként a tiszta magyar nyelvi környezetben értek el pozitíva Db eredményeket, elsősorban a tanulók fogalomalkotó és alkalmazási készsége terén. A szerző véleménye szerint a tantárgy új tananyaga a tanulók képességeinek, érdekeinek jobban megfelel. A tanítók elméleti felkészültsége az új tananyag realizálására lényegében megfelelő. Az 1—2. osztály oktató-nevelő munkájára a pedagógusok túlnyomó többsége kellőképpen felkészülhetett, bár ez lényegesen több időt igényelt volna. 29