Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1979-09-01 / 1. szám - Sz.J.: Az új csehszlovák közoktatási Tervezet megvalósításának tapasztalatai az alsó tagozaton / Figyelő

tanulták meg.” Ilyen átvételre és átadásra lenne szükségünk a művészetre tanítás minden fórumán, tehát az iskolában is, mert a személytelenül tanított dal nem adja át a zenét. A zenének pedig sugá­roznia kell, mégpedig teljes intenzitásá­val — csak ekkor formál személyiséget, csak ekkor nevel.” Itt megállnék egy pil­lanatra. Nem azért, mert talán elfogult vagyok volt tanárommal szemben. Mózsi Ferenc órái külön élményt jelentettek szá­munkra a komáromi óvónőképzőben. Már 18—19 évesek voltunk és nemcsak az is­kola, de a kollégium falai közt is boldo­gan roptuk a táncot, dramatizáltuk a me­sét, énekeltünk és mondtuk a mondókát úgy, ahogy ezt játszva-vidáman tudta tő­lünk megkövetelni a tanár elvtárs. Ű sem­mit sem tudott félvállról venni. Szigorú volt és elnéző az osztályzásnál, ötletes és nagyvonalú, precíz és hangulatos, művész­tanár. Olvasva könyvét, hallom tanáros szavát. Órái sosem voltak megszokottak, hanem izgalmasak, boldog énekléssel, a zenehallgatás gyönyörével, élménnyel teli foglalkozások. Ennek emlékét véltem én e kis könyvecskében felfedezni, a „dalo­lással kezdő és végző tanítás” vagy a sok dal lehető legszebb éneklése és más értékes és megszívlelendő tanácson túl. Figyelő Az új csehszlovák közoktatási Tervezet megvalósításának tapasztalatai az alsó tagozaton JEDNOTNÁ ŠKOLA A tananyag új koncepció szerinti okta­tása az alapiskola 1. és 2. osztályában az eddigi vizsgálatok szerint minden tan­tárgyban kedvező eredményeket mutat fel a hatékonyság szempontjából. A pozitív tapasztalatok egyértelműen a pedagógu­sok áldozatkész munkáját dicsérik. Az eredmények elérésében nem kis szerep jut az óvodának, hiszen jelentősen meg- növekedetett azoknak a gyermekeknek a száma, akik az óvodában készülnek fel az iskolára, s ezért lényegesen gyorsab­ban képesek alkalmazkodni az új köve­telményekhez. Az elért eredmények nem jöhettek vol­na létre a gyermekek szüleinek megértő támogatása, illetve az iskolaigazgatók és különféle pedagógiai intézmények segítsé­ge nélkül. A szlovák nyelv mint anyanyelv okta­tása az új koncepció szerint számos szem­pontból előnyösebb a réginél. A tanulók pontosabban és önállóbban fejezik ki gon­dolataikat, folyékonyabban olvasnak annak ellenére, hogy az olvasási előkészítő idő­szak egy hónappal megrövidült. Viszont azoknál a tanulóknál, akik otthon táj­nyelven beszélnek, vagy más nemzetisé­gűek, lényegesen nehezebb a nyelvi fo­gyatékosságot kiküszöbölni. Az írás új koncepciója szerint már a 2. osztályban figyelembe kell venni a tanu­lók eltérő írástechnikai készségeit, s biz­tosítani kell az egyéni haladást. Lénye­gesen javult a betűalak és a külalak. Míg az 1. osztályban a frontális módszert kap­csolják az egyénivel, a 2. osztályban az indiviudualizált módszerre térnek át. Külön gondot fordítanak a balkezes gyermekek­re, az eddigi eredmények megnyugtatóak. A környezetismeret az új felfogásban mind a tanítók, mind a tanulók számára érdekesebb tantárgy lett. Az 1. osztályban bizonyos nehézségek mutatkoztak az új munkastílus és a szilárdabb rendszer ki­alakítása terén, különösen abban az eset­ben, ha a pedagógusok nem becsülték meg kellőképpen az oktatásra való részletes és lelkiismeretes felkészülés követelmé­nyét, illetve nem értelmezték helyesen a tárgyismeret és a környezetismeret kö­zötti különbségeket. A 2. osztályban cél­tudatosabban érvényesül a tananyag rend­szerszerű felfogása, bátrabban alkalmaz­zák a korszerűsítés követelményeinek megfelelő szemléltető és gyakorlati mód­szeres eljárásokat. A magyar tannyelvű iskolákban a szlo­vák nyelv tanítása különböző szinten va­lósul meg. Az eredményeket jelentősen befolyásolják a környezet esztétikai-társa­dalmi feltételei. Főként a tiszta magyar nyelvi környezetben értek el pozitíva Db eredményeket, elsősorban a tanulók foga­lomalkotó és alkalmazási készsége terén. A szerző véleménye szerint a tantárgy új tananyaga a tanulók képességeinek, érde­keinek jobban megfelel. A tanítók elméleti felkészültsége az új tananyag realizálására lényegében megfe­lelő. Az 1—2. osztály oktató-nevelő mun­kájára a pedagógusok túlnyomó többsége kellőképpen felkészülhetett, bár ez lénye­gesen több időt igényelt volna. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom