Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1979-03-01 / 7. szám - Sz.J.: A polgári nevelésről / Figyelő
irodalmi hatásfelmérésre irányuló hívó szavas választásos módszerrel végzett ellenőrzés egymagában nem ad megbízható felvilágosítást a tanulók tudatában és érzelmeiben végbemenő strukturális változásról. Igen jelentős értéke a könyvnek, hogv demonstrálja, miképpen valósítható meg az olvasástanítás keretei között az általános iskola alsó tagozatán a nevelésközpontú oktatás az oktatási célok veszélyeztetése nélkül, valamint a szerző által kimunkált és kísérletileg kipróbált eljárás, mely a tanuló önnevelési készségének a kialakításához, megerősödéséhez járul hozzá. Sz. J. A polgári nevelésről A polgári nevelés jelentősége iskoláinkban az utóbbi években egyre növekszik, korunk fokozott követelményeket támaszt e tantárgy oktató-nevelő színvonalával kapcsolatban. A tantárgy céljának helyes értelmezése érdekében ajánlatos figyelembe venni történeti alakulását, azt, milyen változásokon ment keresztül az utolsó évtizedek folyamán hazánkban. 1945 után a polgári, illetve azután az ún. középiskolák tantervébe is beiktatták, a gimnáziumban Bevezetés a filozófiába néven heti 3 órában tanították az utolsó osztályban. 1948 után megváltozott a tantárgy koncepciója, az 1. és a 2. osztályban heti 2 órában tanították, a filozófiát szintén heti két órában az utolsó két osztályban. A tizenegyéves iskola bevezetésekor, 1953-ban nem került be a tantervbe, helyette a 10. osztályban 1 óra pszichológiát és a 11. osztályban 1 óra logikát tanítottak. 1961/62-ben hagyták jóvá az új tanterveket, miszerint a II. ciklusú iskolák valamennyi osztályában heti 1 órában taníta ni kell a polgári neveléstant. A hatvanas évek vége felé az ideológiai befolyás, illetve a párt hatásának gyengülése következtében, valamint amiatt, hogy nem oldották meg e tantárgy pedagógusainak a képzését, még formatív jellegét is elveszítette ez a tantárgy, nem tudott kapcsolatot teremteni más tantárgyak oktató-nevelő tartalmával sem. 1971/72 óta egységes a polgári nevelés tanterve mind a gimnáziumok, mind a szakiskolák számára. A tantárgy célja: „a tanulók eszmei-politikai nevelése, a tudományos, marxista-leninista világnézet alapjainak lerakása, a kommunista öntudat és a szocialista társadalom életébe való ak tív bekapcsolódás megalapozása”. Az érvényben levő tanterv a tudományos megismerés következő területeit foglalja magában: — a marxista-leninista filozófia alapjai, — a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtana, — a marxista etika alapjai, — a szocialista személyiségelmélet alapjai. A tanulmány összehasonlítja a szocialista országok polgári nevelés tanterveit, ez mintegy kiindulópontot képez a tantárgy tervezetének új megfogalmazásához. A legújabb tantervjavaslat a gimnáziumok tartalmi és szervezeti átépítéséből adódóan feltételezi, hogy a ma érvényben levő tantervhez képest az óraszám csökken, mégpedig úgy, hogy az első és a második osztályban nem lesz polgári nevelés, a harmadik osztályban heti 3 és a 4. osztályban szintén heti 2 órában fogják tanítani. A gimnáziumi tanulmányi idő alatt ez összesen 130 órát jelent. A tantárgy tartalmát didaktikusán elrendezett tananyag képezi, melynek mag- vát a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtana, a személyiségpszichológiából az ifjú ember nevelésére és az önnevelésre vonatkozó ismeretek, a dialek tikus és a történelmi materializmus, illetve a marxista etika köréből választott alapismeretek alkotják. A tantárgytervezet helyes megvalósítása feltételezi, hogy a középiskolai stúdium idején nem a mar- xizmus-leninizmus egyes elemeit tanítják az iskolában, hanem a tananyag a tudományosság elvére épülő, az alapismeretek didaktikusán elrendezett komplexumát alkotja, melyet az ifjú ember az egyes főiskolákon vagy majdani foglalkozási területén tovább fejleszthet. Igen Konkrétak a politikai gazdaságtan témakörei, lehetőséget biztosítanak a kapitalista és a szocialista termelési mód összehasonlítására. Egyes témaköröket más tantárgyakban (elsősorban a történelemben), illetve az osztályfőnöki órán is érintenek. A marxista-leninista filozófiát azért sorolták a 4. osztályba, mert feladata az 221
