Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1979-03-01 / 7. szám - Sz.J.: A polgári nevelésről / Figyelő

addig szerzett ismeretek, képzetek integrációja, s az addigi tapasztalatok szerint a gondolkodási készség életkori sajátosságainak is így a legmegfelelőbb.

A szerző közli az új tantervek tematikáját, illetve azok óraszámait. A tantervjavaslatot a bratislavai és a prágai Pedagógiai Kutatóintézet szakbizottságainak bírálata után az Oktatási Minisztérium hagyta jóvá.

(Soňa Benková: Koncepcia tvorby nových učebných osnov občianskej náuky pre gymnáziá, 1978., 5. sz. 415—426. 1.)

PEDAGÓGIAI SZEMLE

Az elmúlt években sokan és sokat vitatkoztak Magyarországon az állampolgári ismeretek tanításáról. A legfontosabb vitakérdések a következők voltak: Szükséges-e a polgári ismereteket önálló tantárgyként oktatni? Nem oldható-e meg továbbra is — a jelen gyakorlatához hason lóan — más tantárgyak keretei között és a tantárgyakon kívüli foglalkozásokban ez a feladat? Milyen témákat tartalmazzon, és hogyan épüljön fel az állampol gári ismeretek tananyaga? Milyen legyen a stúdium didaktikai jellege? Döntően társadalmi problémákat elemző szabad beszélgetés, vagy meghatározott ismeretek megértését és a szükséges tények, valamint összefüggések megjegyzését egyaránt szolgáló tantárgy?

21 ország adatai szerint az állampolgári ismeretek tantárgyat legnagyobb óraszámban a 14—15 éves korú tanulók számára tanítják, ez —- tekintve, hogy a kötelező iskolai oktatás számos országban csak 7 éves korban kezdődik — lényegében megfelel a mi 8. osztályunknak.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata egyértelműen leszögezte, hogy „az állampolgári gazdasági, politikai műveltség alapjainak az oktatása hiányos” és ezért a „tartalmi korszerűsítés során az egyes iskolafokozatokban — a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően — nagyobb figyelmet kell fordítani az állampolgári nevelésre”.

Az OPI Nevelési Tanszéke az elméleti megközelítés után konkrét kísérleteket folytatott az állampolgári ismeretek tantárgy gyakorlatban is kidolgozott részletes követelményrendszerével. Ezek a 2 éven át, 23 iskolában folytatott kísérletek, ill: a tankönyvpályázat eredményei fokozatosan kialakították az állampolgári ismeretek tananyagának körvonalatait, értékelték a tanítási módszereket. A nemzetközi fejlődési tendenciákat általánosítva keresték a jelenlegi tantárgyi szétaprózottság felszámolásának útjait, a kritikai megjegyzések felhasználásával született meg a történelmi-állampolgári isme- meretek integrált tantárgykoncepciója.

Az integrálás mellett és ellen egyaránt szólnak érvek. A legfőbb érv ellene az, hogy a szintézishez előzetes analízis kell, az integráláshoz differenciálás. Félőnek tűnt, hogy az állampolgári ismeretek stúdium túlságosan történelmi jellegűvé válik, és a történelemtanárok az állampolgári ismeretek helyett is történelmet fognak tanítani. Az integrálás mellett szólt, hogy — az ily módon a külön összegezett állampolgári ismeretek tanítását a 8. osztályban fokozatosan és tervszerűen elő lehet készíteni a történelemórákon már az 5. osztálytól kezdve — ezzel a jelen gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól rajzolt kép kellő történelmi alapozást és megeflelő történelmi perspektívát kap.

Az új tantárgy tematikai koncepcióját sok bírálat érte. A kritika azt hangsúlyozta: az állampolgári ismereteknek éppen arra kell nevelnie a tanulókat, hogy minden kérdést elsősorban a nagyobb, magasabb szintű közösség szempontjából mérlegeljenek. Az új tematika így alakult:

I. Hazánk gazdasági élete

II. A szocialista társadalmi közösségégének rendszere (a közösségek szerepe életünkben, a család, a lakóhely közössége, a munkahely mint közösség)

III. Szocialista államunk és polgárai

IV. A művelődés hazánkban

V. Korunk fő kérdései.

A szovjet iskolák 8. osztályában 1975 szeptemberében bevezetett „A szovjet állam és jog alapjai” c. tantárgy felépítése teljesen eltérő, a következő fejezeteket tartalmazza: I. A szovjet szocialista állam — az állam új típusa; II. Szovjet jog és szocialista törvényesség; Államjog; III. Igazgatási jog; IV. Munkajog; V. Mezőgazdasági-szövetkezeti jog; VI. Polgári jog; VII, Családjog; VIII. Büntetőjog; IX. A törvényesség és a jogrend biztosítása. A látszólag egészen más tematika mögött a részletekben sok hasonló tartalom rejlik, hiszen a stúdium tanításának a célja lényegében megegyezik.

(Szeberényi Péter: A történelemmel integrált állampolgári ismeretek — tanterv. 1976, 3. sz. 204—215. 1.)

Figyelemreméltó Terényi Zoltán tanul mánya az újságolvasás mint a politikai nevelés eszköze címmel. Az olvasási kul222