Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1979-04-01 / 8. szám - Mózsi Ferenc: A tanító és a CSEMADOK
iíjúsági színjátszók és a bábozók közreműködésével színesebb és színvonalasabb, ezért vonzóbb lett. A CSEMADOK az iskolai együttesek számára a fellépés és a szereplés lehetőségének többletét, tehát a műkedvelők részére a legjobb ösztönzést jelenti. Csupán példaként, a tétel igazolásául említem: az iskolai szavalóverseny Komáromban Jókai-napoíkká nőtte ki magát. Más lapra tartozik, hogy az eredetileg par excellence iskolai szavalóverseny ma bizony hiányzik ... Egy bizonyos differenciálódás a közművelődés és a köznevelés között — paradox módon — a fejlődés egy későbbi szakaszán indult meg. Ez elsősorban az iskolákkal szembeni társadalmi igények gyors növekedésének (az iskolai reformok a tanítás-tanulás színvonalára helyezték a hangsúlyt), de a köz- művelődés specializálódásának is az eredménye, mely országos, sőt, általános jelenség. Ugyanakkor a mi specifikus körülményeink között — főleg az ötvenes évek végén és a hatvanas években — a dogmatikus vagy revizionista voluntarizmus elvárásának is a következménye lett egy bizonyos fokú eltávolodás. Külön elemzést igényelne az oktatásügy elnőiesedésének és az iskolán kívüli munkának a kapcsolata. NEM HIVATALI KAPCSOLAT Ha tehát a magyar pedagógusnak és a CSEMADOKnak a kapcsolatát vizsgáljuk, ismernünk kell az oktatásügy és a népművelés általános és országos kapcsolatának szálait, és ennek keretén belül találhatjuk meg a kapcsolatnak általunk keresett és hangsúlyozott „specifikus“ szálát. Hiszen ugyanúgy, mint ahogyan a magyar tanítási nyelvű iskolák a csehszlovák oktatásügy szerves részét képezik, a CSEMADOK is az egész közművelődésügy egyik részét alkotja. Ebből következik: a CSEMADOK és a magyar tanítási nyelvű iskolák között nem szervezeti vagy „hivatali kapcsolat van. Ez a kapcsolat a szocialista társadalmi célokkal és feladatokkal való teljes azonulás, az otthonérzet elmélyülése, a szélesebb látókörű, magyar nemzetiségű, szocialista magatartású, anyanyelvéhez ragaszkodó, marx-lenini eszmeiségű, csehszlovák államiságában elmélyült ember nevelése. Ez az azonos cél jelenti az igazi kapcsolatot a CSEMADOK és a magyar tanítási nyelvű iskolák között. MI A TEENDŐ? Fejlődésünk új szakaszához értünk, melyben a tények és az összefüggések alaposabb ismeretére van szükség. Nem új program meghirdetéséről, hanem a meglevőnek továbbgondolásáról van szó, s ez az általános és a sajátos körülhatárolását igényli. Hiszen a nemzetiségi csoport sajátos, szocialista tartalmú nemzeti kultúrájának szabad kibontakozása vezet a szlovák nemzet és a csehszlovákiai magyar nemzetiség állampolgári integrálásához. Ez viszont a meglevő két kútforrásból meríteni tudást, azaz a kész eredményeket önmagunk számára való alkotó adaptálását igényli. Jelenti ez egyben a két forrásból táplálkozó (bi)kulturáltság megalapozását is, mely — tapasztalati tények alapján — csak a teljesen birtokba vett anyanyelvi kultúra bázisára építhető. Minden tevékenységünk alapja pedig a párt által megjelölt feladatok teljesítése. AZ OKTATÁSFEJLESZTÉSI TERVEZET Az elmondottakból következik —, hogy a fentiek pl. az oktatáspolitikára aplikálva — a CSKP oktatásfejlesztési tervezetében 1976 júniusában megfogalmazott nemzetiségi oktatáspolitika conditio sine que nonja: az ismere230
