Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1979-04-01 / 8. szám - Mózsi Ferenc: A tanító és a CSEMADOK

iíjúsági színjátszók és a bábozók közreműködésével színesebb és színvona­lasabb, ezért vonzóbb lett. A CSEMADOK az iskolai együttesek számára a fellépés és a szereplés lehetőségének többletét, tehát a műkedvelők részére a legjobb ösztönzést jelenti. Csupán példaként, a tétel igazolásául említem: az iskolai szavalóverseny Komáromban Jókai-napoíkká nőtte ki magát. Más lapra tartozik, hogy az eredetileg par excellence iskolai szavalóverseny ma bizony hiányzik ... Egy bizonyos differenciálódás a közművelődés és a köznevelés között — paradox módon — a fejlődés egy későbbi szakaszán indult meg. Ez elsősor­ban az iskolákkal szembeni társadalmi igények gyors növekedésének (az is­kolai reformok a tanítás-tanulás színvonalára helyezték a hangsúlyt), de a köz- művelődés specializálódásának is az eredménye, mely országos, sőt, általá­nos jelenség. Ugyanakkor a mi specifikus körülményeink között — főleg az ötvenes évek végén és a hatvanas években — a dogmatikus vagy revizionista voluntarizmus elvárásának is a következménye lett egy bizonyos fokú eltá­volodás. Külön elemzést igényelne az oktatásügy elnőiesedésének és az is­kolán kívüli munkának a kapcsolata. NEM HIVATALI KAPCSOLAT Ha tehát a magyar pedagógusnak és a CSEMADOKnak a kapcsolatát vizs­gáljuk, ismernünk kell az oktatásügy és a népművelés általános és országos kapcsolatának szálait, és ennek keretén belül találhatjuk meg a kapcso­latnak általunk keresett és hangsúlyozott „specifikus“ szálát. Hiszen ugyan­úgy, mint ahogyan a magyar tanítási nyelvű iskolák a csehszlovák oktatás­ügy szerves részét képezik, a CSEMADOK is az egész közművelődésügy egyik részét alkotja. Ebből következik: a CSEMADOK és a magyar tanítási nyelvű iskolák között nem szervezeti vagy „hivatali kapcsolat van. Ez a kapcso­lat a szocialista társadalmi célokkal és feladatokkal való teljes azonulás, az otthonérzet elmélyülése, a szélesebb látókörű, magyar nemzetiségű, szocialis­ta magatartású, anyanyelvéhez ragaszkodó, marx-lenini eszmeiségű, csehszlo­vák államiságában elmélyült ember nevelése. Ez az azonos cél jelenti az igazi kapcsolatot a CSEMADOK és a magyar tanítási nyelvű iskolák között. MI A TEENDŐ? Fejlődésünk új szakaszához értünk, melyben a tények és az összefüggések alaposabb ismeretére van szükség. Nem új program meghirdetéséről, hanem a meglevőnek továbbgondolásáról van szó, s ez az általános és a sajátos kö­rülhatárolását igényli. Hiszen a nemzetiségi csoport sajátos, szocialista tar­talmú nemzeti kultúrájának szabad kibontakozása vezet a szlovák nemzet és a csehszlovákiai magyar nemzetiség állampolgári integrálásához. Ez vi­szont a meglevő két kútforrásból meríteni tudást, azaz a kész eredményeket önmagunk számára való alkotó adaptálását igényli. Jelenti ez egyben a két forrásból táplálkozó (bi)kulturáltság megalapozását is, mely — tapasztala­ti tények alapján — csak a teljesen birtokba vett anyanyelvi kultúra bázisára építhető. Minden tevékenységünk alapja pedig a párt által megjelölt felada­tok teljesítése. AZ OKTATÁSFEJLESZTÉSI TERVEZET Az elmondottakból következik —, hogy a fentiek pl. az oktatáspolitikára aplikálva — a CSKP oktatásfejlesztési tervezetében 1976 júniusában meg­fogalmazott nemzetiségi oktatáspolitika conditio sine que nonja: az ismere­230

Next

/
Oldalképek
Tartalom