Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1978-01-01 / 5. szám - Sz. J.: Figyelő
manipulálás (oldalszám megtalálása a tankönyvben, vonalzóval, írószerekkel stb. bánni]. Míg például az 1. osztályban a munkalapon 5 szó kinyírása, helyes elrendezése és a szavak leírása átlagban 8—10 percig tartott, a 2. évfolyamban a gyermekek túlnyomó többsége 4—7 perc alatt elvégzi ezt a feladatot. Az önálló szóbeli kifejezés fejlesztése ebben az osztályban képelemzés, a hangos olvasásra előkészítés, a szerepjátszás és a dramatizálásra felkészítésben realizálódik. Az az ideális, ha minden önálló munkát mint a személyiségfejlesztés eszközét értelmeznénk elsősorban, ezért kell minél több változatban megvalósítani és hatékonyan értékelni, ellenőrizni, egyre magasabb szintre juttatni. A 7. számban V. Vlčková a 2. évfolyam tantárgyközi kapcsolatairól ír, elméleti indoklások mellett gyakorlati példákat is bemutat. Véleménye szerint ajánlatos egyes tantárgyak bizonyos ismeretanyagát párhuzamosan venni, olykor előfordul, hogy az egyik tantárgy bizonyos anyagrészét feltétlenül hamarább át kell venni, hogy a másik tantárgy bizonyos anyagát eredményesen feldolgozhassuk, előfordul az is: mindegy, koordinálunk-e időben, vagy sem. Tantárgyközi kapcsolatot a környezetismeret, az anyanyelv, a matematika és a munkára nevelés tantárgyaiban létesíthetünk igen gyakran. A környezetismeretben pl. a család az egyik átvevendő téma. Csupán a 2. évfolyamban képes a gyermek az operatív gondolkodás szintjén — soha nemcsak kizárólagosan a tapasztalatok alapján — felfogni a gyermekek, szülők és nagyszülők nemzedéke közti relációt. Ez a tananyag alkalmas a problémamegoldó oktatás megvalósítására mind a környezetismeret, mind a matematika tantárgyban. Pl. „Két apa és két fia 3 csokrot vettek a nemzetközi nőnapra. Mindegyikük egy csokrot vásárolt. Hogyan lehetséges ez?” A matematikában megtanulják a tanulók a feladatok grafikai megoldását. Ezt a „családi szituációt” (nagyapa — fiú — unoka) is megoldhatják halmazdigrammal, esetleg kezdőpont segítségével, illetve a kartéziusi szorzat grafikai ábrázolásával a derékszögű koordináta rendszerben. Annak azonban, hogy a gyermekek meg tudják oldani ezt a példát vagy más hasonló feladatot a család tananyaggal kapcsolatban, az a feltétele, hogy tisztában legyenek a genealógiai viszonylatokkal. A szerző több példát hoz fel a tantárgyközi kapcsolatok elmélyítésére a testnevelés, a munkára nevelés, a környezetismeret köréből. A 2. osztályos tanórarendszer kérdését is K. Tupý elemzi. A 2. tanterve az 1. osztályétól a fentebb említetteken kívül abban tér el, hogy a matematikaórák száma heti 4 óráról 5-re emelkedik, az írás új tantárgy heti 1 órában, tehát a heti órák száma 2-vel megemelkedett. A 4. osztályos alsótagozati oktatás megvalósíthatóságát vizsgáló kutatás a 2. évfolyammal kapcsolatos tapasztalatai közül a következők általánosíthatók: A megismerési funkciók, a logikai gondolkodás és az intellektuális jártasság szempontjából legigényesebb tanórák az anyanyelv és a matematika. A délelőtti tanítás legproduktívabb órái a második, az első és a harmadik. A heti két környezetismereti óra közül az egyiket 58 %-ban a délutáni oktatásba helyezték, hogy a tervezett tanulmányi séta kiindulópontját képezze. A 2. osztályban az ún. vegyes típusú óra az uralkodó típus; ez önmagában még nem lenne hiba, ha az óra egyes részei célszerően lennének elosztva és nem kerülne sor az egyes órarészek túldimen- ziálására. Rendszerint az „új anyagot” be- gyakorló rész az uralkodó, amely a tananyag minden elemének begyakorlásává és megszilárdításává válik anélkül, hogy az új anyag kellő hangsúlyt kapna. A sablonszerű órák nem motiválják a gyermeket a tananyag iránti érdeklődés fokozására. A 2. osztály segédeszközeiről Z. Lich- ková ír. Az új strukturális tanítási rendszerben minden taneszköznek szilárd helye van a nevelési cél, illetve a tantárgy és a tananyag szempontjából. Az 1—4. osztályos segédeszközök jellegzetessége a többrétűség és a sokoldalú alkalmazási lehetőség. Pl. a mágneses táblán alkalmazható polisztirén készlet 15 fajta színes tárgyat tartalmaz a következő csoportosítás szerint: gyümölcsök, zöldség, sütemény, alakok. Alkalmazható a halmazok fogalmának kialakításakor épp úgy, mint a környezetismeretben, az anyanyelvben és a matematikában. Mivel a tananyag ciklikusan bővül, az alapvető segédeszközöket kiegészítő elemekkel bővítik, pl. geometriai modellező a 2. és 3. évf. számára is tartalmaz kiegészítő elemeket, míg a 4. osztály számára ez már egész más, sokkal gazdagabb. Sz. J. 160
