Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)

1978-01-01 / 5. szám - Sz. J.: Figyelő

manipulálás (oldalszám megtalálása a tan­könyvben, vonalzóval, írószerekkel stb. bánni]. Míg például az 1. osztályban a munkalapon 5 szó kinyírása, helyes elren­dezése és a szavak leírása átlagban 8—10 percig tartott, a 2. évfolyamban a gyer­mekek túlnyomó többsége 4—7 perc alatt elvégzi ezt a feladatot. Az önálló szóbeli kifejezés fejlesztése ebben az osztályban képelemzés, a han­gos olvasásra előkészítés, a szerepjátszás és a dramatizálásra felkészítésben realizá­lódik. Az az ideális, ha minden önálló munkát mint a személyiségfejlesztés esz­közét értelmeznénk elsősorban, ezért kell minél több változatban megvalósítani és hatékonyan értékelni, ellenőrizni, egyre magasabb szintre juttatni. A 7. számban V. Vlčková a 2. évfolyam tantárgyközi kapcsolatairól ír, elméleti in­doklások mellett gyakorlati példákat is bemutat. Véleménye szerint ajánlatos egyes tantárgyak bizonyos ismeretanyagát párhuzamosan venni, olykor előfordul, hogy az egyik tantárgy bizonyos anyag­részét feltétlenül hamarább át kell ven­ni, hogy a másik tantárgy bizonyos anya­gát eredményesen feldolgozhassuk, elő­fordul az is: mindegy, koordinálunk-e idő­ben, vagy sem. Tantárgyközi kapcsolatot a környezetis­meret, az anyanyelv, a matematika és a munkára nevelés tantárgyaiban létesíthe­tünk igen gyakran. A környezetismeretben pl. a család az egyik átvevendő téma. Csu­pán a 2. évfolyamban képes a gyermek az operatív gondolkodás szintjén — soha nemcsak kizárólagosan a tapasztalatok alapján — felfogni a gyermekek, szülők és nagyszülők nemzedéke közti relációt. Ez a tananyag alkalmas a problémameg­oldó oktatás megvalósítására mind a kör­nyezetismeret, mind a matematika tan­tárgyban. Pl. „Két apa és két fia 3 csok­rot vettek a nemzetközi nőnapra. Mind­egyikük egy csokrot vásárolt. Hogyan le­hetséges ez?” A matematikában megta­nulják a tanulók a feladatok grafikai meg­oldását. Ezt a „családi szituációt” (nagy­apa — fiú — unoka) is megoldhatják halmazdigrammal, esetleg kezdőpont se­gítségével, illetve a kartéziusi szorzat gra­fikai ábrázolásával a derékszögű koordi­náta rendszerben. Annak azonban, hogy a gyermekek meg tudják oldani ezt a példát vagy más hasonló feladatot a csa­lád tananyaggal kapcsolatban, az a fel­tétele, hogy tisztában legyenek a genea­lógiai viszonylatokkal. A szerző több példát hoz fel a tantárgy­közi kapcsolatok elmélyítésére a testne­velés, a munkára nevelés, a környezetis­meret köréből. A 2. osztályos tanórarendszer kérdését is K. Tupý elemzi. A 2. tanterve az 1. osz­tályétól a fentebb említetteken kívül ab­ban tér el, hogy a matematikaórák száma heti 4 óráról 5-re emelkedik, az írás új tantárgy heti 1 órában, tehát a heti órák száma 2-vel megemelkedett. A 4. osztályos alsótagozati oktatás meg­valósíthatóságát vizsgáló kutatás a 2. év­folyammal kapcsolatos tapasztalatai kö­zül a következők általánosíthatók: A megismerési funkciók, a logikai gon­dolkodás és az intellektuális jártasság szempontjából legigényesebb tanórák az anyanyelv és a matematika. A délelőtti tanítás legproduktívabb órái a második, az első és a harmadik. A heti két környezetismereti óra közül az egyi­ket 58 %-ban a délutáni oktatásba he­lyezték, hogy a tervezett tanulmányi séta kiindulópontját képezze. A 2. osztályban az ún. vegyes típusú óra az uralkodó típus; ez önmagában még nem lenne hiba, ha az óra egyes részei célszerően lennének elosztva és nem ke­rülne sor az egyes órarészek túldimen- ziálására. Rendszerint az „új anyagot” be- gyakorló rész az uralkodó, amely a tan­anyag minden elemének begyakorlásává és megszilárdításává válik anélkül, hogy az új anyag kellő hangsúlyt kapna. A sablonszerű órák nem motiválják a gyer­meket a tananyag iránti érdeklődés foko­zására. A 2. osztály segédeszközeiről Z. Lich- ková ír. Az új strukturális tanítási rend­szerben minden taneszköznek szilárd he­lye van a nevelési cél, illetve a tantárgy és a tananyag szempontjából. Az 1—4. osztályos segédeszközök jelleg­zetessége a többrétűség és a sokoldalú alkalmazási lehetőség. Pl. a mágneses táb­lán alkalmazható polisztirén készlet 15 fajta színes tárgyat tartalmaz a követke­ző csoportosítás szerint: gyümölcsök, zöld­ség, sütemény, alakok. Alkalmazható a halmazok fogalmának kialakításakor épp úgy, mint a környezetismeretben, az anya­nyelvben és a matematikában. Mivel a tananyag ciklikusan bővül, az alapvető se­gédeszközöket kiegészítő elemekkel bőví­tik, pl. geometriai modellező a 2. és 3. évf. számára is tartalmaz kiegészítő ele­meket, míg a 4. osztály számára ez már egész más, sokkal gazdagabb. Sz. J. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom