Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Köszöntjük Csanda Sándort - Csanda Sándor: Komédia Balassi Menyhért árulásáról
nincs adatszerű bizonyítékunk, biztos hogy így senki sem gyónt az érseknek, mert az katolikus szempontból csak a gyónás kigúnyolásának tekinthető. A dráma központi magvát kitevő gyónás-jelenet is a szerző antikatolikus és Balassi-ellenes szellemét bizonyítja; a főszereplő szájába adja saját gazságainak felsorolását. Klaniczay Tibor találóan állapítja meg a műről Reneszánsz és barokk című könyvében, hogy „nem igazi dráma, hanem kiválóan dramatizált politikai pamflet”. A pamfletszerűséget bizonyítja néhány szatirikus túlzása is. A tekintélyre sokat adó, hatalmas törökverő főúr így „bizonyítja” eredendő kapzsiságát a gyónás elején: „Még anyám méhében ... is szerettem én az ezüstöt és aranyat.” Menyhárt árulásait is egyoldalúan eltorzítva mutatja be a Komédia. Életrajzi adataiból tudjuk, hogy utolsó átállására Fer- dinánd király éveken át csábította különböző ígéretekkel. Előbb Zav Ferenc kassai kapitányt, majd Thurzó Ferenc nyitrai püspököt is megbízta Balassi áttérítésé- vel, s jutalmul nemcsak óriási vagyont és vezető katonai rangot biztosított neki, hanem így nyerte el a Balassi-család a bárói címet is. Mindezt a Komédia ügy tünteti fel, hogy Balassi fizetett ,száz gíra ezüstöt” (ugyanannyit mint Oláji Miklósnak) Zay Ferencnek, hogy ajálja őt a királynak, s az ő érdekében „hazudjon”. A szatíraíró egyik fogása az is, hogy a hatalmas főúri családi ügyeit erősen lekicsinyítve, törpévé torzítva mutatja be. Ugyancsak az életrajzi adatokból tudjuk, hogy az átállásért fizetett egyik jutalom, a det- rekői vár megváltása Balassi számára a királynak több mint 27 000 aranyába került. Menyhárt legszörnyűbb bűnéről pedig Szigeti József ad reális tájékoztatást a történelmi források alapján: „A gyilkosság tervét a királynő és Nisovszky főzte ki, s abba beavatta Balassi Menyhártot is. A főúr ugyanis 1558 tavaszán alkudozásba kezdett Ferdinánddal a hozzápártolás ügyében. Terve kitudódott, s Nisovszky ráijesztett, hogy csak úgy szabadulhat a büntetéstől, ha nagy szolgálatot tesz a királynőnek: elteszi lát alól Bebeket és a két Kendit. A királynő koholt ürüggyel Gyulafehérvárra hívta az ellenzék vezetőit, s ott 1558. szeptember 1-én éjjel Balassi Menyhárt, Perusith Gáspár és Dacsó Tamás álmukban meglepte és meggyilkolta őket.” (A mű és kora, Bukarest 1970, 160. 1.) A komédiaszerző az egész ügyet Balassi nyakába varrja, azt állíva, hogy fő szervezője volt az összeesküvésnek, s később is reszket a gondolatra, hogy előkerül nekik adott „hitlevele”. Ezt a Balassit gyűlölő szerző valószínőleg kompromittáló szándékkal írja. Ugyancsak túlzásnak látszik Menyhártnak a Komédiában kipellengérezett határtalan fösvénysége, hisz őt „egykorú protestáns papok és tudósok, mint egyházak, iskolák pártfogóját magasztalják”. (Horváth János: A reformáció jegyében. 412 1.) A Komédiának nincs egységes cselekménye, hanem szatirikus jellemrajzból és helyzetrajzból áll, s ezek jórészt szellemes, ötletes párbeszédekben nyilvánulnak meg. Az események alapján a Komédia szerzésének ideje 1565/66-ra tehető, mert az 1564-ben történtekről még szól (Balassi csadládjának fogsága), de Boldizsárnak s Menyhárt feleségének haláláról (1567) már nem. Menyhárt másik fia, István, csak 1570-ben szabadult az erdélyiek fogságából; a széleskúti templom másik márványlapja az ő és felesége (Zrínyi Ilona) nevét őrzi. Jórészt a mai Nyugat-Szlovákiában éltek a Komédia szereplői. Oláh Miklós (1493—1568) esztergomi érsek, tudományos író akkori székhelye Nagyszombat (Trnava) volt, de Pozsonyban (Bra- tislavában) is volt háza. Tamás deák valószínűleg azonos azzal a Dacsó Tamással, akit Tinódi említ 1549-ben Balassi egyik Lévát védő híveként, urával együtt részt vett Bebek Ferenc megölésében is. Józsa deákot pedig Bornemisza Péter említi az Ördögi késértetekben mint eretnek tanokat terjesztő embert. A Balassi-komédia mondanivalója kétségkívül haladó szellemű: egy féktelen főúr garázdálkodását és egyéb bűneit leplezi le abban a korban, amelyben az ilyen vétkek tipikusak voltak, ezért a mű társadalmi szempontból időszerű. ,,A munkásosztály történelmi hivatása, hogy pártjának vezetésével felépítse a szocialista társadalmat. Célját azonban csak úgy tudja elérni, ha a többi dolgozó osztállyal, réteggel, a parasztsággal, az értelmiséggel szoros szövetségben, együtt építi a szocialista társadalmat. Ezt az teszi lehetővé, hogy a társadalom minden osztályának, rétegének fejlődése szocialista viszonyokon nyugszik, alapvető érdekeik közösek.“ EREZSNYEV 46
