Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-09-01 / 1. szám - Bálint Lajos: A geometriai tanagyag helye az elemi iskolai tantervtervezetben
A h В А Н 1В i ■i--------------------------------------------1-------------- -------------------1--------------------------------------------1К L К L 1. ábra 2. ábra tosak. Fontos, hogy a tanító kitűnően ismerje a geometria nyelvét. A tanuló geometriai tevékenységet vagy helyzetet leírhat saját szavaival, ez számára meg van engedve, és kezdetben valóban használja is a saját geometriai nyelvét. A tanító kötelessége azonban a tanuló által elmondott egyébként helyes tevékenységleírást vagy egyéb magyarázatot geometriai nyelven helyesen megfogalmazni. A tanító által használt helyes geometriai nyelvet a tanulók is fokozatosan magukávé teszik. Ez azonban csak akkor történik meg, ha a tanító következetesen használja a helyes geometriai szaknyelvet. Ennek szükséges előfeltétele viszont az, hogy megfelelő geometriai ismeretekkel rendelkezzen. Az eredményes tanítás feltétele a szaktudáson kívül még az is, hogy a tanító tudja, hová kell eljutnia az adott kiindulási tananyag mellett a negyedik évfolyam végére. Más szóval ez azt is jelenti, hogy nem csak az adott évfolyam pl. 2. évfolyamban átveendő ismeretekkel kell a tanítónak tisztában lenni, hanem ismernie kell, hogy az adott évfolyam tananyaga hogyan van továbbfejlesztve a magasabb évfolyamokban, és milyen ismeretek vannak az adott évfolyam tananyagából felhasználva a további évfolyamokban. Ezért röviden felvázolom az elemi iskolai geometriatantervtervezetének tartalmát. A második osztályban a pont és a szakasz valamint a „között“ reláció segítségével kialakítják a félegyenes és az egyenes fogalmát. Ezután sor kerül az egyenesek osztályozására: metsző egyenesekre és olyan egyenesekre, amelyek nem metszik egymást, azaz nincs közös pontjuk. Három nem egy egyenesen fekvő pont egy háromszöget határoz meg, és ezáltal a térnek egy újabb ponthalmazához jutunk, ami a háromszöghöz tartozó sík pontjainak a részhalmaza. A szakaszok átvitele, felezése, összege és különbsége zárja a második osztály anyagát. A harmadik osztályban ezekre az ismeretekre épül a kör, körvonal és a körív bevezetése. A körvonalat, mint a sík azon pontjainak halmazát, amelyek egyenlő távolságra vannak a sík egy adott pontjától, először papírszelettel állapíták meg, majd később körzőt is használnak. Megismerkednek, ugyancsak szemlélet alapján, a gömb fogalmával. A körzővel való munkában szerzett jártasság alapján a tanulók megtanulják a szakasz áthelyezését, a szakasz összehasonlítását nagyságuk szerint, valamint a szakasz grafikus összegének és különbségének a meghatározását, a szakaszok körzővel való áthelyezése alapján. Ezekre az ismeretekre épül a szakasz többszörösének a meghatározása is. A tanulókkal már a harmadik osztályban észre kell vétetni bizonyos elemi összefüggéseket a háromszög oldalainak hosz- szával kapcsolatban (két oldal hosszának az összege nagyobb, mint a harmadik oldal.). Ez a tétel elvezet a háromszög megszerkeszthetőségéhez oldalaiból. A harmadik osztályban a tanulók a gömbön kívül megismerkednek még a négylappal (tetraéder), kockával és a hasábbal. Ezeken a testeken is különböző megfigyeléseket végeznek (csúcsokra, lapokra, élekre vonatkozóan). A negyedik osztályban további ponthalmaz, a félsík bevezetésére kerül többek között sor. A sokszögekkel és a sokszögek határaival kapcsolatban a tanulók 17
