Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-09-01 / 1. szám - Bálint Lajos: A geometriai tanagyag helye az elemi iskolai tantervtervezetben
megismerkednek több topológiai fogalommal, is, mint a pont környezete, ponthalmaz, határa stb. a konvex ponthalmazok és a szögek bevezetése szintén lehetővé teszi igen fontos mértani ismeretek alapjainak a lerakását. A párhuzamosság és az előzőleg bevezetett szögfogalom ( a derékszög fogalma is) lehetővé teszi a téglalap és a négyzet bevezetését. S végül- az előző osztályban a testekkel kapcsolatban szerzett ismeretek bővítésével és újabb ismeretekkel való megismerkedéssel (gúla) zárul az elemi iskola geometriai tananyaga. Valószínűleg többen hiányolni fogják a méréssel és a mértékegységekkel kpacsolatos tananyagot az új tantervtervezetből. A hosszúság, terület és a térfogat mérése a geometriai tananyag részét képezi ugyan továbbra is, de a további mértékegységekkel való mérés és megismerkedés más természettudományi tárgyak feladata. Aránylag későn, csak a harmadik osztályban találkoznak a tanulók először a szakaszok hosszának a mérésével és egyáltalán a hosszúság mérésével, míg pl. a szovjet, NDK-beli és magyarországi tantervekben a hosszúságmérés az első osztálytól kezdve szerepel. Némely ország tantervében a mérés — így a hosszúságmérés is — egyben a számfogalom kialakítását is szolgálja. Ilyen pl. a szovjet és a magyar koncepció is. Az elemi iskolai tantervtervezetünk geometriai tananyaga feldolgozási módja következtében is szerves részét képezi az egész matematikai tananyagnak, ugyanakkor maga a tananyag is ciklusosán felépített logikus rendszert képez, amelyre a további évfolyamok anyaga épül. Ezeknek a tényeknek a figyelem- bevételével kell és szabad hozzáfogni tantervtervezetünk geometriai anyagának a megvalósításához. IRODALOM: VÝŠIN J.: Perspektívy vyučování geometrie na základní škole. Matematika a fyzika ve škole, roč. 3. str. 335. VÝŠIN J.: Názory nekteŕích matematikü o vyučování geometrii. Matematika a fyzika ve škole, roč. 3. str. 413. JANKO M.: Geometrie v resortním plánu výskumu. Matematika a fyzika ve škole, roč. 3. str. 481. A. A. SZTOLJAR: A matematikatanítás logikai problémái. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. Z. P. DIENES: Építsük fel a matematikát. Gondolat, Budapest, 1973. A. REVUZ: Modern matematika, élő matematika. Gondolat, Budapest, 1973. Külön felhívjuk tanítóink figyelmét a következő rendkívül nagy sikerű ismeretterjesztő műre: V. Žitomirskij—L. Söurin: Geometria pre deti (SPN, Bratislava, 1976? Helyreigazítás: Olvasóink utólagos elnézését kérjük, hogy lapunk 1977/9-es számában a 259. oldalon alulról a 3. fejezetbe (sorkihagyás révén) sajtóhiba került. — A szöveg helyesen így hangzik: .. .A szocialista világrendszer fölényben van a kapitalista világgal szemben a társadalmi élet minden területén. Sikerei az ekonómiában, a népgazdaság fejlődésében, a KGST országai integrációs folyamatában is oly kimagaslóak, hogy az egész haladó világ elismerését és csodálatát váltják ki. A szocialista közösség gazdasági növekedését nem lassította a tüzelő-energetikai válság sem, amely a legfejlettebb kapitalista országokat sújtja. A szocialista országok dolgozóinak életszínvonala szüntelenül emelkedik ... 18
