Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1976-09-01 / 1. szám - MK: Gondolatok az iskolarádióról
hangulatot árasztó és „képviselő“ hangszerek, a trombiták és a kürtök, a dob és a réztányér jut fontos szerephez. I. hang: A fából faragott katonák a múlt század gyermekeinek kedvelt játékai voltak. A kis, 10—20 cm-es faragott és gondosan kifestett figurákkal játszottak, csatároztak a gyerekek. II. hang: A nagy orosz zeneszerző Peter Iljics Csajkovszkij is bizonyára ilyen katonákkal játszott gyermekkorában. I. hang: Mikor volt ez? II. hang: Csajkovszkij 1840-ben született Oroszországban, Votkinszk városában, tehát kb. 130 évvel ezelőtt. I. hang: Ez az induló nem igazi katonai induló, hanem játékos, vidám, könnyed mű —, hasonlóan, mint ahogyan a fából faragott katonák sem játékkatonák. II. hang: Igen, de persze a gyermeki képzeletben ezek a fából faragott katonák életre kelnek. így kel „életre“ — ez az induló is, s lesz tulajdonkép- ken a fiúk képzeletében „igazi“ katonai indulóvá. I. hang: Hallgassuk meg még egyszer a művet —: (Zene) II. hang: Igen ám, de katonásdit elsősorban fiúk játszanak, megfeledkeztünk a lányokról... I. hang: Mi talán megfeledkeztünk, de Csajkovszkij nem. írt ő a lányok számára is nagyon kedves müvet. — S ez is egy játékhoz kötődik. II. hang: Tehát, a lányok kedvenc játékához? I. hang: Igen. Vajon mi lehet az? II. hang: A baba. I. hang: Igen. A mű címe: Peter Iljics Csajkovszkij: A beteg baba, Babatemetés, Az új baba. II. hang: A mű első részének a zeneszerző ezt a címet adta: A beteg baba. I. hang: Találjuk ki, hogy vajon miért? II. hang: Inkább elmondom: A kislány nem vigyázott babájára, rosszul bánt vele, a játék befejeztével a sarokba hajította, nem fésülte, nem ápol- gatta. A szép hajasbaba bepiszkolódott, s egyik napról a másikra szomorúbb lett, sírt, megbetegedett. Most már nagyon sajnálta őt a kislány, de már késő volt... I. hang: Figyeljétek meg a műben a baba jajgatását, sírását kifejező hangokat. (El is énekelhetjük jaj, jaj szöveggel; megfigyeltetjük a ,,jajgatás“-t és a halk „nyöszörgést“, a kifejezés fokozását.) (Zene: A beteg baba) II. hang: A következő napon a baba már erőtlenül feküdt az ágyon, s bekövetkezett a legrosszabb .. . I. hang: A baba meghalt. A babatemetést a zeneszerző egy napon szomorú szép indulóval fejezi ki. Az ilyen indulót gyászindulónak nevezzük. Teljesen ellentétes hangulatot áraszt, mint a katonai induló. Ilyen lassú lépés ütemében írt, szomorú hangulatú mű ez. Hallgassuk meg: (Zene: A baba temetése) II. hang: A kislány nagyon szomorú volt, nem evett, nem ivott, csak szo- morkodott, s magában fogadkozott: ha még egyszer babája lehetne, nagyon jól bánna vele. Tisztán tartaná, fésülné, mosná, öltöztetné, törődne vele ... I. hang: Édesanyja látta kislánya bánatát, megsajnálta őt, s vett neki egy új babát. II. hang: A kislány öröme határtalan volt. Féltőn karjába emelte az új babát, megsimogatta, dúdolni-énekelni kezdett a babának, majd örömében táncra perdült. I. hang: Most hallgassátok meg, hogyan önti ezt a hangulatot formába Csajkovszkij a zene nyelvén. II. hang: A mű fő motívuma az életörömöt kifejező, felfelé szálló, keringőszerű (háromnyolcados) melódia — ezt keressétek, hallgassátok a műben. 26